Debrecen.hu

Az ESS a garancia a neutronkutatásban kivívott európai előnyünk megtartására

2009. február 17., kedd

„A neutronforrások kutatása terén a magyar tudósok által elért kimagasló eredmények, továbbá hazánk jelenlegi kedvező geopolitikai adottságai alapján azt gondolom, hogy az Európai Neutronkutató Központ Magyarországon történő felépítése kiváló lehetőség a magyar tudomány és technika ugrásszerű fejlesztésére és arra, hogy a tudomány egy adott területén világszintű beruházást valósítsunk meg” - hangsúlyozta bevezetőjében Herczog Edit európai parlamenti képviselő, az ESS Nemzeti Tanács elnöke a Budapesten akkreditált diplomáciai testületek képviselői számára 2009. február 12-én tartott tájékoztatón.

A Parlament Gobelin termében megrendezett eseményen az Európai Neutronkutató Központ magyarországi megvalósításán dolgozó kormányzati és nem kormányzati szakértők mutatták be a magyar és közép-kelet-európai tudományos élet és gazdaságfejlesztés szempontjából a XXI. század egyik legjelentősebb beruházási lehetőségét az ESS-t, melynek egyik lehetséges helyszíne Debrecen. A rendezvényen felszólaltak: Mezei Ferenc professzor, az ESS vezető kutatója, Egyed Géza, az ESS miniszterelnöki megbízottja, Kósa Lajos, Debrecen város polgármestere, valamint Medgyessy Péter és Boross Péter volt miniszterelnökök is – adta hírül az Országos Sajtószolgálat a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja által kiadott közleményt.
„Magyarország számára komoly jelentősége lehet az intézmény megalapításának, hiszen megnövelné európai befolyásunkat. A szakemberképzés nem „radioaktív”, káros hatása nincsen, ezért vélhetően ellenzői sem lennének sokan. A gondolat megvalósítása méltó ünnepe lehetne Teller Ede (aki a fúziós energia felfedezője) születésének idei 100. évfordulójának” – érvelt az intézet mellett Herczog Edit.
„Az ESS egy olyan békés célú, XXI. századi technológiával működő anyagvizsgálati módszer, amely teljesen veszélytelen, még a vizsgált anyagot sem roncsolja. Az ESS tervei úgy készültek, hogy létesítmény kifejezetten urbánus környezetben is elhelyezhető. A spallációs források biztonsági, környezetvédelmi problémái eltörpülnek a hasonló célú, atomreaktor alapú neutronforrásokéi mellett. Nem keletkezik nagy aktivitású és további felhasználásra (például atomfegyver gyártásra) alkalmas hasadóanyag. A gyorsító és a neutronnyalábok környezete természetesen radioaktív sugárzási övezetnek számít az adott berendezések néhány méteres környezetében, de ez az övezet teljes biztonsággal leárnyékolható, rendellenesség esetén a gyorsító kikapcsolásával a teljes sugárzási folyamat azonnal leállítható” – ismertette a részleteket az ESS technológiai koncepciójának „atyja”, Mezei Ferenc professzor.
„Az Európai Neutronkutató Központ jelenleg az EU egyik legnagyobb tervezett kutatás-fejlesztési berendezése. A projekt megvalósítása garancia a neutronkutatásokban kétségkívül meglévő európai előny megtartására az elkövetkező három évtizedre. Ezen belül pedig a hazai kutatások számos ágának világviszonylatban is élvonalbeli szerep juthat. A mintegy 1 milliárd eurós beruházással megépülő kutatóközpont mind a kivitelezési szakaszban, mind a működés során több ezer munkahelyet teremt” – hangsúlyozta Herczog Edit.
Az ESS helyszínének kiválasztását egy független nemzetközi szakértői csoportot végzi, amely az előre kidolgozott szempontrendszer alapján benyújtott projektjavaslatok, illetve helyszíni szemlék után minősíti a pályázó városokat (Debrecen, Bilbao és Lund) rangsorolás nélkül. Ez az értékelő folyamat várhatóan a közeljövőben bilaterális kormányközi egyeztetések útján dől el. 

Kósa Lajos angol nyelvű prezentációjának anyaga