Debrecen.hu

Reptéri kármentesítés

● Magyarország második legnagyobb – volt szovjet kezelésű – repülőterén, az 1991-ben elvégzett környezeti állapotfelméréskor a csapatkivonási vegyes bizottság több mint 1 milliárd forintnyi kárt állapított meg a repülőtér területén hátrahagyott TPH és BTEX (szerves szénhidrogének) szennyeződések miatt. A legszennyezettebb az I. számú üzemanyag-tározó területe volt, ahol a mélyített fúrások közül valamennyi szennyezettnek minősült. A reptér területén belül a talajban és a talajvízben kimutatott szennyeződések – a műszaki beavatkozás nélkül a reptér területén kívülre jutva – veszélyeztették a környező területek talajvizeit, és a BTEX szennyezés esetén a rétegvízadókat. 1992-ben kormánydöntés alapján a Környezetvédelmi Minisztérium sürgősségi beavatkozást kezdeményezett. 1994-ben a debreceni önkormányzat megvásárolta a repülőteret, és a környezetvédelmi szempontból minimálisan elégséges munkákat elvégeztette. Ezzel a 10 szennyezett területből 5 kisebb területen sikerült a kármentesítést elvégezni. 1994-től úgynevezett szinten tartó kármentesítés folyt. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a repülőtér szennyezés-mentesítésére 2000-ben, majd a 2003-ban kiadott határozata, és azt ezt módosító 2004-es határozata alapján az aktív kármentesítési munkák elkezdését, a határozat végrehajtásának gyorsítását, ezzel a műszaki beavatkozás intenzifikálását írta elő.

● 2005-ben az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében a „Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok megóvása érdekében” címet viselő intézkedés pályázati konstrukciójára. A pályázatban megjelölt projekt célja az volt, hogy a műszaki beavatkozási terv szerinti kármentesítési munkák elvégzésre kerüljenek annak érdekében, hogy a TPH és BTEX szennyezést a környezetvédelmi hatóság által meghatározott „D” határérték alá csökkentsék a talajban és a felszín alatti vízben, egyben csökkentsék az érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület szennyeződési kockázatát.

● 2006. december 19-én a sikeres pályázat eredményeként az önkormányzat támogatási szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KIOP Irányító Hatósággal. A hatályos támogatási szerződés 817.949.140,- Forint támogatás felhasználásáról, illetve a „D” kármentesítési határérték eléréséről rendelkezik. A KIOP keretében megítélt támogatás megoszlása: 75% ERFA, 25% központi költségvetési forrás.

● 2006-ban az önkormányzat közbeszerzési eljárás keretében kiválasztotta az Elgoscar 2000 Kft-t a kármentesítési munkák elvégzésére, és a Plánum 97 Kft-t a műszaki ellenőrzésre. Pályázat keretében kiválasztotta a Debrecen Városi Televízió Kft-t a kommunikációs feladatok ellátására.

● A projekt megvalósítása során a repülőtér 5 részterületén történt a szénhidrogénnel szennyezett talaj és talajvíz mentesítését célzó műszaki beavatkozás. A kármentesítési rendszer kiépítése a meglévő kutak felújításával és újrafúrásával indult. A termelő kutak mellett vákuum-extrakciós kutakat is bevontak a vízkivételi rendszerbe. A 3 frekventált célterületen talajvíztisztító berendezéseket állítottak üzembe, ami az oldott szénhidrogén talajvízből való eltávolítását segítette.
A kármentesítő tevékenység keretében a 3 szennyezettebb területen (az I. számú és a II. számú üzemanyag-tárolónál és az álcahálós tárolónál) a teljes kármentesítési rendszer kiépítésével járó talaj- és talajvíztisztítást végeztek, a 2 kevésbé szennyezett területen az előbbi területek tisztítókapacitásának felhasználásával került sor a talajvíz megtisztítására. A területeken a szennyezett talajvizet kitermelték és átszállították a kiépített víztisztító műtárgyakra, ahol megtisztították azt. A tisztított vizet visszavezették a területekre, és addig folytatták ezt a folyamatot, amíg a talaj és a talajvíz el nem érte a határozatban elvárt koncentrációt.
A műszaki beavatkozás eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében a kármentesítési munkák során használt in-situ technológia kiegészítése vált szükségesé az I. és II. számú üzemanyag-tároló területén. Ennek oka, hogy a 2007. esztendőben jelentkező rendkívüli szárazság hatására csökkent az érintett területeken a talajvíz szintje. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által elfogadott ex-situ technológia mellett folytatódott a pályázat szerinti in-situ kármentesítő rendszer üzemeltetése. A két módszer együttes alkalmazásával a területen biztosíthatóvá vált a kijelölt „D” határérték elérése az extrém időjárási viszonyok ellenére.

● 2008. július 31-ére eredményesen zárult a kármentesítés.

A műszaki beavatkozás eredményeképpen a megtisztított terület nagysága: 48 300 m2 lett, és a teljes körűen végrehajtott kármentesítő munkák következtében a területen teljesültek a KIOP pályázatban vállalt indikátorok, így a földtani közeg és a víz szennyezettségi koncentrációja az előírt koncentráció alá csökkent.
A műszaki beavatkozás eredményességének értékelésére az 5 kármentesítendő célterületen záró mintavételezést és laborvizsgálatokat végeztetett a kármentesítéssel megbízott Elgoscar-2000 Kft. A mintavételeket és laborvizsgálatokat független akkreditált szervezet végezte. A mintázásoknál végig jelen volt a Plánum 97 Kft., mint műszaki ellenőr, és a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakembere is.
A laborvizsgálatok eredményei azt igazolták, hogy a műszaki beavatkozás sikeres volt. Az előírt határidőre a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előírása teljesült.
A Bálint Analitika Kft. független akkreditált szervezet szakértői szakvéleménye szerint:
„Mind az öt területre elmondható, hogy a mérési eredmények egyike sem lépi túl a „D” kármentesítési határértéket. … Az eredmények alapján elmondható, hogy a beavatkozás eredményes és hatékony volt. Három terület esetében a beavatkozás eredményeként drasztikus környezeti állapotjavulás következett be. A mért szennyezőanyag-koncentrációk nagy többsége a 10/2000 rendelet „B” szennyezettségi határérték alatt voltak.”

Debrecen, 2008. augusztus 21.

A Debreceni Repülőtér kármentesítésének utómonitoring-tevékenysége

2008. július 31-én befejeződött a Debreceni Repülőtér területén a földtani közeg és a felszín alatti víz kármentesítése. A munkálatok során a kivitelező sikeresen elérte a Tiszántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Tiktvf) által előírt „D” kármentesítési határértéket, sőt, a mért értékek sok esetben jelentősen alatta is voltak annak.
A Tiktvf a projekt lezárta, illetve a projektzáró jelentés elfogadása után 5 év kármentesítési monitoring-tevékenységet írt elő mind az öt érintett területre (I. számú üzemanyagtároló, II. számú üzemanyagtároló, álcahálós üzemanyagtároló, központi gépkocsiüzemanyag-tároló, a 26-os és 29-es hangár területe). A monitorozás végrehajtóját hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás során választották ki. Ez a kármentesítési projekt kivitelezője, az Elgoscar-2000 Kft. lett. A monitoring-tevékenység során a Tiktvf által jóváhagyott 36 monitoringkútból vesznek mintákat negyedévenként, és az azok elemzése után készült jelentést továbbítják a Tiktvf -nek.
Az eddig elkészült jelentések mindegyike kimagaslóan jó eredményeket mutatott, tehát a kármentesítés sikerét tükrözi, hogy a talajvízben található szennyezés mértéke mindeddig jócskán a „D” kármentesítési határérték alatt van.