Debrecen.hu

Nyelvválasztás Bitte wählen Sie eine Sprache Please select a language magyar Deutsch english

A jelenlegi közlekedési infrastruktúra leírása

3.1 A város közúti kapcsolatai

Debrecen fontos szerepet tölt be a környék közúti közlekedésében:
• Az országhatártól való kis távolsága miatt jelentős a nemzetközi forgalom,
• Itt találkoznak a megye sugárirányú főútjai és fontosabb összekötő útjai,
• Mint megyeszékhely és régióközpont, jelentős bejáró forgalmat bonyolít le.

3.1.1 Nemzetközi és országos közúti kapcsolatok

Debrecen nem fekszik a legjelentősebb európai áruszállítási irányok, az úgynevezett TEN (TransEuropean Transport Networks) avagy páneurópai közlekedési folyosók mentén. Az V. számú folyosó, amely az északadriai kikötők és KeletEurópa között vezet, és magában foglalja az M3 autópályát, a várostól mindössze 35 kmnyire halad. A folyosó fő ágának nyomvonala közúton a Velence – Ljubljana – Budapest – Záhony – Lvov útvonal. (Magyarország területén a TEN hálózat elsősorban a keletnyugat irányú forgalom levezetését szolgálja, az északdéli irányok, melyek jelentősége az Európai Unió bővülésével és a balkán országainak várható fejlődésével tovább erősödik, nincsenek lefedve.)
Ugyanakkor a TINA hálózat (Transport Infrasturcture Needs Assessment) – amely a fő irányokat lefedő TEN hálózat kiegészítése – érinti Debrecent. A hálózat része a 35ös országos főút (M3 autópálya – Polgár felől), és a 47es számú főút (Berettyóújfalu – 42. sz. főút – Nagyvárad irányába), amely így Szlovákia és Románia–Szerbia közötti kapcsolatot biztosítja. Az érintett útvonalak rekonstrukciója ISPA források felhasználásával jelenleg folyik (11,5 t tengelyterhelésre történő megerősítés).

A város legfontosabb közúti kapcsolatát Budapest, Közép és ÉszakDunántúl, valamint NyugatEurópa irányába az M3 autópálya biztosítja. Debrecent az M3as autópályával közvetlenül összekapcsoló M35ös autópályát 2006. év végén átadták, az autópályával párhuzamosan az M3as a 35. sz. úton is elérhető. Korábban az M35ös beruházáshoz kapcsolódóan már elkészült a 354. sz. út, amely lehetővé teszi a város nyugatról történő elkerülését, az M35tel együtt összeköttetést biztosítva a 4. sz. főút déli ága, valamint a 33. és 35. sz. utak között.
A 4. számú főközlekedési út (Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony – Ungvár, Ukrajna) szerepe a közúthálózat fejlődésével, az M3 autópálya és a hozzá kapcsolódó utak megépülésével átalakult. Az út országos és regionális szempontból továbbra is nagy fontosságú, nemzetközi hálózati szerepe az északkelet – délnyugat irányú forgalom számára jelentős.
A 35. számú út és az M35 autópálya az M3 autópályához, Miskolc és Szlovákia felé biztosít kapcsolatot.
A 33. számú út a Hortobágyon át Füzesabonyig vezet, ahol szintén az M3 autópályához kapcsolódik. Hálózati jelentősége az M35 átadásával csökken.
A 471. sz. út Nyírbátor, Mátészalka felé vezet. Regionális szerepe mellett kapcsolatot biztosít – a 49. sz. illetve 491. sz. utakon keresztül – Románia és Ukrajna felé.
A 48. sz. út csak néhány magyarországi települést érint, ugyanakkor a legrövidebb, de csak személyforgalom számára igénybe vehető közúti kapcsolatot adja Romániával.

3.1.2 Városkörnyéki közúti kapcsolatok

A városkörnyék közúti kapcsolatait elsősorban a fent leírt főúthálózat jelenti, a Debrecenen áthaladó, illetve onnan kiinduló országos főutak (4., 33., 35., 47., 48., 471. sz. utak) jelentős forgalmat bonyolítanak le a megyeszékhely és a környezetében lévő települések között is.
A fentiek mellett a Debrecen körüli települések szempontjából fontos szerepe van az alsóbbrendű úthálózatnak is (négy négyszámjegyű és egy ötszámjegyű, valamint két önkormányzati útnak). Az öt kisebb jelentőségű útból négy valamelyik főútba csatlakozik még a városhatáron való belépés előtt, így az ezekről a területekről kiinduló forgalom is a főúthálózatot terheli Debrecenen belül.
A 3316. sz. út a 33. sz. országos főúton keresztül elsősorban Balmazújváros és környéke, valamint Nagymacs kapcsolatát biztosítja Debrecennel.
A 4805. sz. út a 4. sz. főút délnyugati szakaszához csatlakozik, Hajdúszovát és Földes irányába teremt kapcsolatot, valamint ez az út bonyolítja a Szepesről induló bekötőút forgalmát.
A 4808. sz. út a Hosszúpályi, Monostorpályi és Pocsaj települések irányából érkező forgalmat vezeti a városba, a 47. sz. főúton keresztül.
A 4814. sz. út Fancsika, Bánk és Létavértes kapcsolatát teremti meg. Az út a belvárosig fut, a Nagykörút keleti ágához kapcsolódik, a Diószegi úton és a Vágóhíd utcán keresztül. Létavértesnél a személyforgalom számára határátkelő üzemel Románia felé.
A 49102. sz. út nagy részben a városon kívüli kapcsolatot teremt a 48. sz. és a 471. sz. utak között, valamint ebbe csatlakozik a Martinkáról induló bekötőút.
A fentieken túl egyegy önkormányzati út vezet Ondód és Pallag településekre.

3.2 A városi közúti hálózat jellemzői

A város belterületi közúthálózatának hossza 555 km, melynek közel 95 %a a város tulajdonában van, míg a mintegy 30 km hosszú, a Debrecenen átvezető országos közúthálózat átkelési szakaszait a Magyar Közút Kht. kezeli.
A 2005ös önkormányzati közúti statisztikai adatlap szerint ebben az évben a belterületi közúthálózat kb. 80%a volt burkolt. A belváros utcái teljes hoszszukban szilárd burkolattal rendelkeznek, elmaradás a kertvárosias lakóterület kiszolgáló és lakóútjainál van, azonban itt is fokozatos, de folyamatos javulás tapasztalható. A külterületi utak esetében a kiépítetlen utak aránya lényegesen magasabb, közel 94%.

A város közúti hálózata, amit első és másodrendű főutak, gyűjtőutak és mellékutak hierarchikus felépítése alkot, sugarasgyűrűs szerkezetű, kevés körirányú elemmel.
A sugárirányú főutakat egyetlen összefüggő körirányú útvonal, a Nyíl utca kivételével végig 2x2 sávos Nagykörút köti össze:
• déli és keleti szakasza (Erzsébet utca – Wesselényi utca – Hajnal utca – Rakovszky utca) a 4. sz. főút városi átkelési szakasza, és ide kapcsolódik 47. és 48. sz. főút,
• északi szakasza (Füredi utca – Hadházi utca – Nyíl utca) a közös csomópontba befutó 33. és 35. sz. főutakat kapcsolja a 4. sz. főút északi (Nyíregyházára tartó) ágához;
• nyugati szakasza (Böszörményi út – Pesti utca – Nyugati utca – Erzsébet utca) a 33. és 35. sz. főutakat kapcsolják a 4. sz. főút délnyugati (szolnoki) ágával;
Helyzetéből adódóan nagyon fontos és igen sokrétű hálózati funkciót tölt be. Szerepe a
• tranzitforgalom átvezetése,
• a városba érkező forgalom elosztása,
• a külső városrészek közötti forgalom lebonyolítása.
A Nagykörúton kívül csak helyenként van megfelelő szintű gyűrű irányú kapcsolat. A Budai Nagy Antal utca – Hét vezér utca – Diószegi út a keleti városrész 3 sugárirányú (Sámsoni út, Faraktár utca, Monostorpályi út) útját köti öszsze, valamint északon a Bolyai utca – Nagyerdei körút – Hadházi út a két északi országos főút (4. sz. és 35. sz.) között ad átjárási lehetőséget. Ezeken kívül csak nem összefüggő, sokszor kis kapacitású útvonalak állnak a közlekedők részére a Nagykörúton kívül.

A főúthálózat sugárirányú elemeit elsősorban – a már említett – országos fő és mellékutak 2x2 sávos belterületi szakaszai adják.
• A Debrecenen átvezető 4. számú főút, ami délnyugat felől a Szoboszlói úton vezet a Nagykörútig, majd annak déli és keleti ágán továbbhaladva a városból észak felé kivezető Kassai út. Szerepe elsősorban az országos és városkörnyéki tranzit és célforgalom levezetése.
• 33. számú főút városi szakasza a Füredi út, mint a város nyugati irányú főútja, a városkörnyékről elsősorban Nagyhegyes és Kismacs forgalmát hozza be Debrecenbe, valamint közúti elérhetőséget biztosít az út menti nagy bevásárlóközpontokhoz. Az M35ös autópálya átadásával szerepe jelentősen megnőtt, fontos kapcsolattá vált az országos gyorsforgalmi hálózat felé.
• 35. számú főút folytatása a Böszörményi út, ami – az M35 autópálya átadása után – elsősorban a környéki nagy települések illetve agglomeráció (Hajdúböszörmény, Józsa) lakosainak Debrecenbe jutását biztosítja, valamint az északnyugati városrész főútja.
• 47. számú főút városi szakasza a Mikepércsi út, melynek forgalmi szerepe a déli tranzitirány forgalmának levezetése, a város déli területei városi kapcsolatának biztosítása, a repülőtér belvárosi közúti kapcsolatának megteremtése, a déli városkörnyék (Mikepércs, Sáránd, Derecske, Tépe) forgalmának levezetése
• 48. számú főút belső szakasza a Vámospércsi út – Faraktár utca. Forgalmi szerepe: a nyírábrányi határforgalom átvezetése, a keleti városrész belvárosba tartó forgalmának levezetése, a keleti agglomeráció (Nagycsere, Haláp, Vámospércs) bekapcsolása.
• 471. számú főút folytatása a Sámsoni út, ami a Dombos, Hajdúsámson, Nyíradony, valamint az északkeleti városrész kapcsolatát biztosítja a Kassai úti becsatlakozásig.
Az önkormányzati kezelésű főúthálózati elemek közül a Nagykörúton kívüliek jelentősége kisebb. A Simonyi út egyrészt Pallag, másrészt a Nagyerdei városrész közúti kapcsolatát adja, a Vágóhíd utca és Monostorpályi út a keleti, míg a Kishegyesi út a nyugati területek közúti forgalmát vezetik a Nagykörútig.
Ugyanakkor a városi utak a Nagykörúton belül jelentős forgalmat bonyolítanak le. A városközpont határán vezető Kiskörútnak csak a keleti és északi szakasza épült ki (nyugati és déli ágát a Nagykörút jelenti), ami a város délkeleti és északnyugati területei között ad – a Nagykörútnál rövidebb – kapcsolatot a Mikepércsi út (és így a 47. sz. főút és közvetve a Monostorpályi út) valamint a Böszörményi út (és így a 33. és 35. sz. főutak) összekötésével
A városközpont északdéli közlekedési tengelyét a Piac utca adja, melynek középső, Kossuth téri szakaszát – a villamos által is használható – gyalogoszónává alakították.
A belvároson keletnyugati irányban a Széchenyi utca – Kossuth utca és a Miklós utca – Szent Anna utca tengelyeken lehet elsősorban áthaladni, melyek közül az első az intenzív gyalogosforgalmú központon halad át.
 
3.3 Forgalomszabályozás

3.3.1 A jelzőlámpás közúti forgalomirányítás

Jelenleg a fontosabb csomópontokban – elsősorban a belvárosban és az országos főutak bevezető szakaszaihoz kapcsolódóan – működik jelzőlámpás forgalomirányítás. A 77 darab forgalomirányító berendezés (ebből 36 db a Polgármesteri Hivatal, míg 41 db a PH és a Magyar Közút Kht. közös üzemeltetésében van) összesen 101 csomópont, illetve gyalogátkelő forgalmát irányítja.
A vezérlőberendezésekből, a 4. sz. főút Debrecenen átvezető szakaszán működő 15 darab VILATI gyártmányú (VTC illetve VSF típusú), a többi SIGNELIT gyártmányú, SGS típusú.
A fentiek mellett a debreceni forgalomra nagymértékben hat az M35 autópálya Debrecent elkerülő szakaszának végcsomópontjaiban (az M35. – 4. sz. főutak és a 354. – 35. sz. főutak csomópontjaiban) a le és felhajtó ágakban telepített további négy jelzőlámpás csomópont, melyek lakott területen kívül, a város határától 24 kmre találhatók. Ezek mindegyike a Magyar Közút Kht. kezelésében van, 4 darab SGS típusú vezérlőberendezés irányítja őket. Az irányító berendezések a távfelügyeleti rendszerre kötve üzemelnek.

A városban a helyi forgalomirányító berendezések fix időtervű, időkapcsolóval váltott programokat futtatnak. Ezekben a csomópontokban a jellemző periódusidő 120 mp.
A város területének jelzőlámpás csomópontjai több, egymástól független hangolt rendszerben működnek, melyet telefonos távfelügyeleti rendszer kapcsol össze. A hangolás vonali szintű megvalósítása az alábbi útszakaszokon működik:
• Böszörményi úti hangolás
• Füredi úti hangolás
• Pesti utcai hangolt irányítás a Füredi úthoz hangolva
• 4. sz. főút Erzsébet utcai hangolása
• 4. sz. főút Hajnal utca – Kassai út hangolt irányítása
• Belváros kiskörúti hangolás
• Kossuth Lajos utca hangolt irányítása
• 47. sz. főút Mikepércsi úti hangolás

A város Magyar Közút Kht. üzemeltetésében lévő útjain összesen 23 helyszínen találhatók nyomógombos gyalogosbejelentkezővel felszerelt forgalomirányító berendezések (9 db a 4. sz., 3 db a 33. sz., 5 db a 35. sz. és 6 db a 47. sz. főút csomópontjaiban és gyalogos átkelőinél).
A város főúthálózatának 19 csomópontjában helyi üzemű hurokdetektoros forgalomtól függő irányítás működik, emellett főúthálózaton öt helyszínen működik az irányító berendezésekhez kapcsolt infra bejelentkező (a Szoboszlói út ¬– István út, Erzsébet utca – Boldogfalva utca, Faraktár utca – Kolónia utca, Vámospércsi út – Hétvezér utca, Vámospércsi út – Létai út csomópontokban).
A városban a közforgalmú közlekedés forgalomirányítás eszközeivel történő támogatása nem jellemző, helyi szinten néhány csomópontban, valamint a Kiskörút vonalán működik.
A kiskörúton autóbusz sávot alakítottak ki a keleti oldalon a Hunyadi u. – Burgundia u. – Klaipeda u. útvonalon, valamint a nyugati oldalon a Burgundia u. – Klaipeda u. útvonalon. Emellett egy rövid – kb. 200 méteres – autóbusz sáv van a Petőfi tér előtt a Wesselényi utcán is.
Az autóbuszsávok forgalmát az érintett csomópontokban önálló kiegészítő buszjelzők irányítják:
• Hunyadi u. – Darabos u.
• Hunyadi u. – Péterfia u.
• Hunyadi u. – Rákóczi u.
• Burgundia u. – Monti E. u.
• Burgundia u. – Csapó u.
• Klaipeda u. – Szent Anna u.
• Petőfi tér – állomáskihajtó a Wesselényi út irányából

Néhány csomópontban buszzsilip rendszerben működik előnyben részesítés, ezek többnyire a jelzőlámpa előtt elhelyezett megállóból indulást segítik. Ilyen csomópontok:
• Erzsébet u.  Szív u. (Petőfi tér felől)
• Petőfi tér  állomáskihajtó (Erzsébet u. felől)
• Kassai út  Homok u. (Nyíregyháza felől)
• Kassai út  Zákány u. (mindkét irányból)
• Széchenyi u.  Szepességi u. (Kossuth u. felől)
• Kossuth u.  Liszt F. u. (mindkét irányból)

A villamosok közlekedését jelenleg nem segíti előnyben részesítés, a CIVITAS pályázathoz kapcsolódóan azonban lehetővé válik a zöldidőkérés a jelenlegi vonal két csomópontjában és a megvalósítás előtt álló 2es villamosnál egyaránt.

Tesztelés céljából néhány nagy forgalmú csomópontban már kiépítették a zöld és tilosidő–kijelzőket. A tájékoztatás elsődleges célja a közlekedés biztonságának növelése (illetve magának a rendszernek közlekedésbiztonsági hatásvizsgálata), a forgalom dinamizálása és esetlegesen a légszennyezés csökkentése a nagyobb csomópontokban. A rendszer koncepciója az, hogy a konfliktushelyzetek számának csökkentését lehet elérni a tájékoztatással, elsősorban a gyalogosok tilosban való átkelésének mérséklésével és a járművezetők türelmetlenségének kiküszöbölésével, a szükséges várakozási idő közlésével. Emellett a rendszer a várakozások szerint felgyorsítja a sorlebomlás folyamatát, megszűnik az a jelenség, hogy a vezetők lassan reagálnak, ezáltal feltartják a forgalmat, és csökkentik a csomópontok kapacitását.

3.3.1.1 A központi forgalomirányítás

A városban napjainkban folyik a forgalomirányító központ kialakítása, a Siemens központi berendezés már üzemel, jelenleg a csomópontok központra kötését végzik, és a forgalmi adatgyűjtő helyek kiépítése zajlik. Jelenleg összesen 17 csomópontot vezérlő 10 vezérlőberendezés van a Debreceni Forgalomirányító Központra kötve, és ezek száma várhatóan 2006. nyár elejére eléri a 88 csomópont – 66 berendezés számot.
A központra kötött berendezések esetében a periódusidő a helyi üzemben működő gépekénél kisebb, 90 illetve 110 mp.

A debreceni forgalomirányító központ paraméterei:
• Siemens Sitraffic Central alapú központ
• centralizált felépítés
• programválasztó stratégia (TASS) támogatása
• OCIT kommunikáció
• TCP/IP alapú ADSL kapcsolat
• Signelit és Vilati csomóponti berendezések

A forgalomirányító központot a Magyar Közút Kht. HajdúBihar Megyei Területi Igazgatósága üzemelteti, a központ helyileg is az Igazgatóság Barna utcai épületében található.

3.3.2 Egyéb kereszteződések

A városban a körforgalmi csomópontkialakítás nem jellemző, csak az utóbbi években merült fel egyes nagy forgalmú, balesetveszélyes csomópontok átépítése (pl. a 33as főúton, a Balmazújvárosi úton lévő kétsávos, vagy a Határ úti), valamint a bevásárlóközpontok (pl. a Cora áruház területén, a bekötőutak csomópontjában) alkalmazzák gyakrabban ezt a megoldást saját területükön. A Vincellér utca  István út csomópontjában 2006. novemberében alakítottak ki körforgalmat.
Különszintű közútközút csomópont a Mikepércsi út és a 4. számú főút átvezető szakaszának találkozásánál épült, mely egyben a Mikepércsi út 100as vasútvonal fölötti különszintű átvezetését is megoldja. A felüljáró kiemelkedően nagy forgalmi terhelésének oka, hogy a teljes déli és délkeleti városrész, valamint a déli agglomerációs és tranzitforgalom számára az egyetlen kapcsolatot jelenti a Nagykörút, így a város többi területe felé.

3.4 Parkolás

Debrecen belvárosában az egyik legnagyobb közlekedési problémát a közterületi parkolási rendszer túlterheltsége okozza, ráadásul a felszíni parkolóterületek zsúfoltsága ellenére a parkolóházak rossz kihasználtsággal üzemelnek. A problémák elsősorban a belvárosban, a jelentős forgalmú városközpont környéki intézmények mellett jelentkeznek.

3.4.1 Fizető parkolók

A városban 1993tól kezdődően léptek életbe azon rendeletek, melyek a parkolást szabályozzák. A fizető parkolóhelyek száma a korábbi 450 indulási számról akkor közel duplájára emelkedett, és a városban két díjövezetet alakítottak ki. Bevezették az óránkénti díjtételt és jelenleg már bérletfajták is állnak az autósok rendelkezésére. Az első években a díjfizetés automatáknál, parkolóóráknál és díjbeszedőknél történt, mára a jegykiadó automatákra épülő fizetési rendszer maradt a jellemző (a zárt magánparkolókban, valamint a Klinikánál található városi üzemeltetésű közterületi helyeken még a díjbeszedők alkalmazása a jellemző).
A fizető várakozóhelyek üzemeltetését a DKV ZRt. végzi 2002 óta. Jelenleg kb. 40.000 m2en mintegy 3100 parkolóhelyet működtet a közlekedési társaság, az automaták száma mára 60 darabra emelkedett. A fizető várakozóhelyeken Siemens Prisma 5 típusú parkolójegy automaták működnek, melyek biztosítják a készpénzfizetéses és a korszerű chipkártyás rendszer működését. A rendszerfejlesztések ma már lehetővé teszik a parkolókártya és a mobiltelefonos fizetés használatát.
A felszíni fizető parkolás két zónát jelent a városban. A fizető időszak néhány – az időben másképpen alakuló igények miatti – kivételtől eltekintve hétfőtől péntekig 07:30tól 18:00ig, szombaton pedig 07:30tól 14:00ig tart.

Az I. sz. parkolási zónában parkolójegy váltása a parkoló automatáknál lehetséges. A parkolás díja személygépjárműveknek 180 Ft óránként. Az övezet a következő közterületekre terjed ki:
 
• Hatvan utca
• Széchenyi utca
• Arany János utca
• Barna utca
• Vásáry István utca
• Csapó utca
• Csók utca
• Vármegyeháza
• Piac utca
• Iparkamara utca
• Raktár utca
• Holló János utca
• Darabos utca
• Szent Anna utca
• Varga utca
• Vár utca
• Blaháné utca
• Darabos utca
• Füvészkert
• Múzeum utca
• Vágóhíd utca
• Nagyerdei körút
• Dósa nádor tér
• Jászai Mari tér
• Petőfi tér

A II. sz. parkolási zónában a parkolójegyeket a parkoló őröknél lehet megváltani. A parkolás díja személygépjárműveknek 100 Ft óránként. Az övezet a következő közterületekre terjed ki:
• Nagyerdei körút, Egyetem tér és Debreceni Egyetem főépület közötti szakasza
• Nagyerdei Gyógyfürdő, Termálfürdő /éjszaka őrzött/ (mindennap 00:00 htól – 24:00 hig)
• a nyári időszakban Nagyerdei Gyógyfürdő, Strandfürdő /kerékpár megőrzés is/ (máj. 01től  aug. 31ig szombatvasárnap is fizető)
• Vágóhíd utca Használtcikk piac minden nap 6:00 htól – 14:00 hig

Mélygarázsok

A közterületi parkolási lehetőségeken túl a belvárosban már négy mélygarázs üzemel, melyeket szintén a DKV kezel. A Hal köziben és a Bethlen utcaiban egyenként 100–100 nyilvánosan használható parkolóhely áll rendelkezésre, a Kölcsey Konferencia Központ és az Igazságügyi Központ alatt további 300, illetve 60 férőhely áll az autósok rendelkezésére. A Nagykörúton az első három mélygarázs szabad helyszámát kijelző foglaltságjelzők működnek a Mester, a Hunyadi és a Hatvan utcánál.
A mélygarázsokban a díjszabás kedvezőbb, mint az I. övezet felszíni fizető helyein, az órás díj napközben 150, éjszaka 80 Ft. Az alacsonyabb tarifával a cél a kihasználás javítása a felszíni parkolási igények csökkentése mellett.
 
A DKV ZRt. parkolási Ügyfélszolgálati irodájában a Siemens SityControl felügyeleti szoftver fut. A parkolóautomaták GSMhálózaton keresztül (Siemens M20 ill. TC35 GSMmodemek segítségével) tartják a kapcsolatot a SityControllal. Az üzemi jelentéseken keresztül az automaták gyakorlatilag az üzemeltetésműködés szempontjából minden lehetséges üzemállapotról azonnali tájékoztatást adnak a központban, így az üzemeltető pontosan nyomon követheti az üzemállapotokat. Az automaták az üzemeltetéshez fontos információk mellett naponta jelentést küldenek az aznapi bevételekről. Ezekből az adatokból a SityControl automatánként pontos statisztikát készít, az összeget az eladott jegyek értéke szerint osztályozza. A naponta automatánként eladott jegyek száma és a jegyek értéke – tehát a napi bevétel – összesítve is nyomon követhető, illetve a vásárolt időtartam automatánként akár órás bontásban is lekérdezhető.

3.4.2 Ingyenes parkolók

A külső városrészekben a lakóutcákban történő parkolás nem zavarja a forgalmat, ugyanakkor a lakótelepeken, a nagy laksűrűségű területeken a parkolási problémák fokozatos növekedése tapasztalható. Mivel a lakótelepek építése idején nem épült minden lakáshoz parkolóhely, a motorizációs szint pedig ezeken a területeken is növekszik, az ott lakók minden szabad útfelületet kihasználnak a járművek tárolására, sőt helyenként már a füves területen is várakoznak.
Nagy parkolási igény jelentkezik a Nagykörút vonalán, a bevásárlóközpontoknál (pl. Tesco, Metro, Cora), a Nagyerdei körúton a Klinika és az Egyetem közelében, ezen kívül időszakosan a Főnix Csarnoknál és a Köztemetőnél, valamint a nagyerdei Sportcentrum és a futballstadion környékén. Ezzel összefüggésben kell beszélni az időszakosan igénybe vett nagy kapacitású parkolókról (pl. Főnix Csarnok, temető, Nagyerdei Stadion). Ezek a kapacitások „hétköznapokon” kihasználatlanul állnak, hasznosításuk megszervezésével a belvárosi parkolási problémák enyhítését szolgálhatnák.

3.5 Közúti – vasúti keresztezések

A nagy vonatforgalmat lebonyolító 100as vasútvonalat
• a 47. sz. főút (Mikepércsi út),
• a 48. sz. főút (Faraktár utca – Vámospércsi út),
• és a 4814. sz. főút (Vágóhíd utca – Diószegi út)
külön szintben keresztezik.
A 4es út bevezető szakaszán (Szoboszlói út) a kétirányban összesen 16 ezer Ej/nap feletti járműforgalom indokolja a 108as vasútvonal fölötti átvezetést. Szintén ezt a vasutat keresztezi külön szintben a Cora áruház bekötő útja.
Szintbeni vasútiközúti keresztezés az alábbi belterületi találkozási pontokon található:
– 100as és 110es vasúti vonal (forgalmuk 42+23 pár személyvonat/nap + tehervonatok):
• Hajdúszováti út – fénysorompóval biztosított
• bekötőút a Basahalom irányából – fénysorompóval biztosított
• Vértesi utca – fénysorompóval biztosított
• Ótemető utca – fénysorompóval biztosított
• Kinizsi utca –fénysorompóval biztosított
• Jánosi utca – fénysorompóval biztosított
• Sámsoni út – fénysorompóval biztosított
• MGM – fénysorompóval biztosított
• Lőtér utca – fénysorompóval biztosított

– 105ös vasúti vonal (forgalma 13 pár személyvonat/nap):
• Kolónia utca – fénysorompóval biztosított
• Hét vezér utca – fénysorompóval biztosított
• Létai utca – fénysorompóval biztosított
• Kondoroskert utca – fénysorompóval biztosított

– 106os és 107es vasúti vonal (forgalmuk 8+8 pár személyvonat/nap):
• Balogh Mihály utca – csak a gyalogosforgalom számára, terelőkorláttal biztosított
• Gázvezeték utca – fénysorompóval biztosított

– 108as vasúti vonal (forgalma 12 pár személyvonat/nap):
• Kishegyesi utca – fénysorompóval biztosított
• Kishatár utca – fénysorompóval biztosított

– 109es vasúti vonal (forgalma 16 pár személyvonat/nap):
• Balmazújvárosi út – fénysorompóval biztosított
• Vezér utca – fénysorompóval biztosított
• Böszörményi út – fénysorompóval biztosított

A 333as vasúti vonalon (ez a keskeny nyomtávú Zsuzsi Erdei Vasút) a vonatok menetrend szerint csak időszakosan, április és október között közlekednek (szeptemberig munkanapokon és hétvégén is, utána csak hétvégén). A vonalon a közúti átjárók biztosítás nélküliek, kivétel a Budai Nagy Antal utca, ahol a közúti jelzőlámpa irányítása a vasúti forgalomhoz is illesztett.
Debrecen város közigazgatási területén a MÁV vonalakon 45 közúti átjáró van, ezek több mint 70%a biztosított. Összesen 13 útátjáró biztosítás nélküli, ezek közül azonban 10 földutat vezet át, és a 3 burkolt közút is csak üzemi jellegű, elhanyagolható forgalmú út (vízmű, reptéri üzemi út, TSZ út).
A fentiek mellett városi iparvágányok is keresztezik a közúthálózatot, a fontosabb, tömegközlekedés által is igénybe vett közutak átjárói fénysorompós biztosítással rendelkeznek.

3.6 Helyi tömegközlekedés

A város helyi közösségi közlekedési rendszerét két közlekedési társaság működteti. A kötött pályás járatok, a trolibusz és a közúti villamosvasútközlekedés üzemeltetője a DKV Debreceni Közlekedési ZRt., míg a városi autóbuszközlekedést a helyközi járatokért is felelős Hajdú Volán ZRt. üzemelteti.

3.6.1 Hálózat

A vonalhálózat kialakítása illeszkedik a városszerkezethez. A tömegközlekedési szolgáltatás kiterjed a város teljes területére, a külső lakóterületekre és Debrecen közigazgatási határán belüli, a városhoz szorosan kötődő agglomerációs kistelepülésekre is (DebrecenJózsa, Pallag, Nagycsere, Haláp, Bánk, Szepes, Ondód, Kismacs, Nagymacs). A belső városrészek kiszolgálása magas szintű, emellett a fontos forgalomkeltő és vonzó létesítmények is megfelelő színvonalon érhetők el.
A város közösségi közlekedésének centruma a DebrecenNagyállomás, amely intermodális csomópont, azaz kapcsolódási pont a vasút, a helyi és helyközi autóbusz, a trolibusz és a villamos között. A városközponttól távoli lakóterületeket kiszolgáló sugaras és átlós vonalak a városközponton áthaladnak, többségük érinti a Nagyállomást, ezáltal közvetlen eljutást biztosítanak a belváros felé, valamint lehetővé teszik az átszállást más irányokba.
A tömegközlekedési hálózat további fontos csomópontjai, a város decentrumai az alábbiak:
• helyi autóbusz és trolibusz végállomás a Segner téren,
• nagyobb helyi autóbusz végállomások: Vincellér utca, Doberdó utca.
 
A DKV egy közúti villamosvasútvonalon és három trolibuszviszonylaton közlekedteti járműveit, a járatok alapvetően a város belső területeit szolgálják ki.
A város egyetlen közúti villamos vonala a MÁV debreceni Nagyállomását és az Egyetemvárost kapcsolja össze a belváros főutcáján, a Piac utcán és körjáratszerűen a Nagyerdei körúton keresztül. A Kossuth utca és a Nagyerdő (a Klinika és az Egyetem) között nincs alternatívája a járatnak.
A vonal hossza 8,8 km, melyen irányonként 1010 és a Nagyerdei körúti hurkon további 3 megálló található. A járművek reggel 6 és 8 óra, valamint délután 14 és 17 óra között 24 percenként követik egymást. Az alacsonyabb utasforgalmú órákban 610 perc, a hajnali és a későesti órákban 15 perc, míg hétvégén 48 perc a jellemző követési idő. A villamosok a követési időközöket jó pontossággal tudják tartani.

A villamosvonal belvárosi megállóiban elektronikus utastájékoztatók működnek, melyeken a villamosokra felszerelt GPS rendszer adataira alapozva már a pontos idő mellett a következő szerelvény várható érkezési ideje is kijelezhető.
A trolibuszok a Segner tér és a Köztemető között közlekednek, útvonaluk a Széchenyi utca és az Árpád tér között válik el egymástól. A 2es vonal a városmagot elkerülve a Nagyállomás érintésével a Nagykörúton közlekedik, míg a 3as vonala rövidebb, a városközponton átmenő Széchenyi utcán jár. A 3E viszonylaton kettős, dízelelektromos üzemű trolibuszok járnak. A járművek a 3as útvonaláról letérve a Dobozi lakótelep, valamint az Egyetem és a Klinika érintésével közlekednek egyetemek közötti összekötő járatként a Nagyerdei körúton, ahol a járművek a dízel hajtást használják. 

A városban a trolibusz felsővezetékhálózat teljes hossza 12,2 km, a 3E útvonalának elemei ezt 6,8 kmrel egészítik ki. A csúcsidőszakokban (reggel 58 óra között, délután 1317 óra között) a 2es viszonylat járatai 610 percenként, míg a 3asok 810 percenként közlekednek, így a közös szakaszokon 35 perces követés adódik. Csúcsidőn kívül a 2es és a 3as trolibusz is a nappali időszakban 812, az esti időszakban 1015 percenként jár. Hétvégén mindkét viszonylaton 1015 perc az indítási időköz. A 3E jelű trolibusz munkanapokon reggel 645 és este 1800 óra között 25, illetve 30 perces időközönként közlekedik. Hétvégén naponta összesen 8 járat közlekedik.
A Hajdú Volán a városban összesen 51 viszonylaton közlekedtet menetrendszerűen autóbuszokat (a belvároson kívül a város teljes közösségi közlekedési hálózatát ezen autóbusz viszonylatok alkotják). A helyi autóbuszhálózat nettó hossza 174,6 km, a viszonylatok összesített hossza pedig 422,2 km. A város határain 14 viszonylat útvonala jelentősen túlnyúlik (Józsa, Pallag, Haláp, Bánk, Szepes, Ondód, Kismacs és Nagymacs úti céllal).
A Hajdú Volán központi forgalmi telepe a Szoboszlói úton, egy kisebb telephelye, helyi forgalmi üzeme pedig a Déli soron található.

A helyi viszonylatokon a munkanapi járatszám megközelíti a 4 ezret, hétvégén a 2.700at. A helyi autóbuszközlekedési gerinchálózat a város főúthálózatához igazodik, a sugárirányú útvonalak és a Nagykörút gyűrűje a Széchenyi utca – Kossuth utca – Csapó utca útvonallal kiegészítve jelentik a tömegközlekedés ütőereit. A viszonylatok jól illeszkednek a város szerkezetéhez. Az Újkert, a Tócóskert és a Dobozi lakótelepek, a belváros, Józsa és a nagyerdei klinikai és egyetemi területek lakosszámuk és/vagy funkciójuk alapján kiemelt közlekedési igényt generálnak, ennek megfelelően a viszonylathálózat is ezeken a területeken a legsűrűbb. A legnagyobb autóbuszforgalmú, legtöbb viszonylat által érintett útvonalak a városban eszerint:
• Nagykörút, • Thomas Mann utca–Nádor utca,
• Kiskörút, • Egyetem sugárút,
• Hatvan utca, • Kassai út,
• Széchenyi utca–Csapó utca, • Faraktár utca–Vámospércsi út,
• Józsa–Böszörményi út–Pesti utca, • Vincellér utca–Derék utca–István út–Kishegyesi út

A városban a csúcsidőszak munkanapokon a reggel 58 és a délután 1317 óra közötti időszakok. Az üzemidő jellemzően hajnali 4től este 223023 óráig tart. A frekventáltabb járatok követési ideje (pl. 27es, 31es, 32es) csúcsidőben 58, csúcsidőn kívül 812 perc, míg a kisebb forgalmú viszonylatokon általában 2030 perc között változik. A hétvégi időszakban a nagy forgalmú vonalakon 1015 perc közötti a követési idő, a kisebb jelentőségű viszonylatokon ennél jelentősen nagyobb, 3040 perc.
A Hajdú Volán iskolabuszokat is közlekedtet három viszonylaton: Doberdó utca – Hajnal utca (minden hétköznap reggel két alkalommal), Vincellér utca – Hajnal utca (szintén minden hétköznap reggel kétszer), és Nagyállomás – Bánk (minden hétköznap reggel egyszer, visszafelé két alkalommal közlekedik). A buszok csak érvényes tanulóbérlet és diákigazolvány együttes felmutatásával vehetők igénybe, tehát valóban csak a diákok részére fenntartott szolgáltatásról van szó.
Józsán 2005. áprilisa óta három útvonalon járó ráhordó helyi járat közlekedik, a buszok menetrendjét a Debrecen városközpont felé tartó buszokkal összehangoltan alakították ki. A busz a reggeli és a délutáni csúcsidőben a távoli utcákból szállítja az utasokat a 34es, 35ös és a 36os járat megállóiba. Délelőtt és a hétvégén pedig Felső és AlsóJózsa között közlekedik, érintve a temetőt.
A Cora áruház és a Nagyállomás, illetve a Doberdó utca között óránként egy pár térítésmentesen igénybe vehető autóbusz közlekedik.
A tömegközlekedési megállók száma, elhelyezkedése megfelelő, 300 méteres gyaloglási távolságot megengedve a tömegközlekedési hálózat a város belterületének kb. 80 %át fedi le.

A legnagyobb tömegközlekedési centrum a Nagyállomás, itt néhány tíz méteres gyaloglási távolságon belül elérhető a vasút, a villamos végállomása, több helyi autóbuszjárat, a 2es trolibusz megállója, és a helyközi viszonylatok közül is sok érinti. A Nagyállomás mellett nagyon nagy szerepe van a helyi közlekedésben is a Volán autóbusz állomásnak, amely a helyközi és helyi járatok legfontosabb kapcsolódási pontja. Az érintett járatok száma alapján a decentrumok (Segner tér, Vincellér utca, Doberdó utca) mellett nagy utasforgalmú megállók
• a Nagykörúton belül: a Csokonai Színház, a Pesti utca, Hatvan utca, Honvéd utca, Megyei Bíróság, Nyugati utca,
• a külső területeken pedig: Branyiszkó utca, Bercsényi utca, Böszörményi Úti Iskola, Debrecen Pláza, Dorottya utca, Faraktár utca, Hajnal utca, Hangyás utca, I. sz. rendelőintézet, Kassai út, Kishegyesi út, Klinikák, Komáromi Csipkés György tér, Laktanya utca

3.6.2 Járműállomány

Az elektromos vontatású járműpark jelenlegi összetétele: 11 db Ganz KCsV és 10 db FVV villamos, valamint 16 db szóló ZIU9 és 4 db csuklós Ikarus 280T gyártmányú trolibusz. Ezen kívül 10 db új GanzSolaris Trollino 12 típusú alacsonypadlós, komfortos és energiahatékonysági szempontból is korszerű trolibusz is szolgálatot teljesít, melyek közül az 5 db kettős üzemű jármű a 3E viszonylatot szolgálja ki.
Az FVV villamosok átlagéletkora magas, közel 35 év (a legrégebbi járművek életkora meghaladja a 43 évet, és a legfiatalabb is több mint 28 éves). A Ganz villamosok ennél sokkal kedvezőbb képet mutatnak, egyet 1994ben, 10 dbot pedig 1997ben állítottak forgalomba, így átlagéletkoruk 9,3 év. A trolibuszok kora a típusok szerint nagyon eltérő: a ZIU9esek átlagéletkora 20,2 év, az Ikarusoké 15 év, a Ganz Solarisok egy évesek, üzembe helyezési idejük 2005. 
 
A Volán társaság járműparkja jellemzően még mindig az IKARUS200as családhoz tartozó autóbuszokból áll. A társaság helyi állománya 168, a helyközi/távolsági forgalmat ellátó állománya 198 db jármű (2005ben). A teljes állomány átlagéletkora az elmúlt évek során 10 év alá csökkent, ma kb. 9,7 év. A helyi közlekedésben a járműéletkor a fenti átlagnál magasabb (10,9 év), a helyközi közlekedésben az átlagnál alacsonyabb (8,7 év). A 12 évnél idősebb autóbuszok számának aránya kb. 37%.
 
Az autóbuszok többsége az EURO 1 normarend követelményeit kielégítő motorral üzemel, ám az utóbbi években megvalósított fejlesztések eredményeként már egyre több jármű közlekedik az EURO 2, illetőleg az EURO 3 standardnak megfelelő motorral, s összességében mára meghaladták korszerűtlenebb motorral szerelt járművek darabszámát. Jelenleg már több mint 220 olyan busz közlekedik a város és a megye útjain, melyek motorjait a környezetvédelem jegyében cserélték hatékonyabb, takarékosabb és alacsonyabb emissziójú, korszerű erőforrásra.
Az elmúlt egy évtizedben üzembe helyezték a tisztán gázzal üzemelő, szikragyújtású ún. metánbuszokat, amelyek megfelelnek az EURO 3as környezetvédelmi előírásoknak is. A ma közlekedő 31 darab (12 Ikarus, 7 MAN, 12 Neoplan típusú) metánbusz kipufogógázában a mérések szerint a káros anyag töredékét teszi ki a hagyományos motorok esetében tapasztalt értékeknek.

3.6.3 Díjszabás

A város helyi közlekedési díjszabásáról a város Közgyűlése határoz, 2006. november 1jétől a villamos, autóbusz, trolibusz bármelyikén használható vonaljegy ára elővételben 180, a járművön váltva 215 Ft.
A városban helyi tarifaközösség működik, a bérletek differenciált (külön autóbusz, illetve trolibusz és/vagy villamos bérlet) megváltásán túl vásárolható teljes árú és tanuló/nyugdíjas kombinált helyi bérlet is, a két szolgáltató bérleteinek együttes áránál olcsóbban – a teljes árú autóbuszbérlet 2006. novemberétől 4.350 Ft, a villamosra és trolibuszra érvényes bérlet 2.900 Ft, a kombinált tömegközlekedési bérlet pedig 5.830 Ftba kerül (a megtakarítás így közel 20%).

3.7 Helyközi autóbuszközlekedés

A város regionális központi szerepköréből adódóan fontos a környékbeli településekkel meglévő közlekedési kapcsolat.
A helyközi autóbusz állomás a Nagykörút nyugati ágán, a Külső Vásártér és a Széchenyi utca között üzemel. A forgalmi épületben fedett utasváró található. Jelenlegi kialakítása már nem felel meg a mennyiségi, illetve minőségi elvárásoknak, ugyanakkor az állomás területének bővítésére – a mai helyén – nincs lehetőség.
A Hajdú Volán autóbuszaival a megye mind a 82 településébe biztosított a közúti közforgalmú eljutás lehetősége. Ebből 60 településsel közvetlen járat szolgáltat kapcsolatot, míg 21 település esetében átszállás szükséges (egy átszállással eljuthatnak az utasok Debrecenbe Folyásról, 19 településről két átszállásra, míg Bojtról pedig 3 átszállásra van szükség).
Két településről (Hajdúsámsonból és Mikepércsről) naponta több mint 60, további 7 településről több mint 50 (Bocskaikert, Derecske, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló, Sáránd, Téglás), és 3 településről (Berettyóújfalu, Tépe és Vámospércs) legalább 40 járat indul, ezeken a településeken tehát kedvező feltételeket teremt a szolgáltató. Tizenhat települést 10 és 40 közötti, 14 települést 5 és 10 közötti, 18 települést pedig ötnél kevesebb közvetlen autóbuszjárat érint munkanapokon.
A helyközi viszonylathálózat teljes hossza 1675 km. A társaság a Debrecen központú elővárosi területen 74 viszonylatot üzemeltet, a megyeszékhelyhez tartozó agglomerációban a járatok csúcsidei gyakorisága 1015 perc, a debreceni vonatkozású munkanapi járatszám megközelíti az ezret, hétvégén a 400at.
A helyközi járatokkal utazók – a végállomáson kívül – 28 debreceni megállóban is le, illetve felszállhatnak
 
Az agglomeráció forgalmában jelentős szerepet játszik az a 14 helyi autóbuszviszonylat, melyek a városhatáron jelentősen túlnyúlva ún. szakaszhatáros vonalként üzemelnek. Ezeken a szakaszhatár átlépése kizárólag összvonalas vagy kombinált bérlet felmutatásával, illetőleg egy újabb vonaljegy érvényesítésével lehetséges. A helyi viszonylatokkal kiszolgált települések és a viszonylatszámok: Józsa (34, 35, 36), Pallag (13), Nagycsere (37), Haláp (37), Bánk (9), Szepes (39), Ondód (17), Kismacs (20, 33), Nagymacs (33).

3.7.1 Díjszabás

A helyközi autóbusz közlekedésben a jegyek és a bérletek is a hatósági díjszabásnak megfelelően alakulnak, a menetdíjak megállapítása a menetrendi kilométerek alapulvételével képzett díjszabási kilométerek alapján 5 kmes lépésben, teljesítményarányosan történik.

3.8 Gyalogos közlekedés

A belváros addigi legforgalmasabb közúti közlekedési útvonalából, a Kossuth tér – Piac utca területéből 2001ben gyalogos zónát alakítottak ki. A Piac utca északi szakaszát teljesen lezárták a közúti forgalom elől a Kálvin tér és a Kossuth Lajos utca között, egyedül a villamos használja a sétálóutcát. A területet és a becsatlakozó utcák belső végeit díszburkolattal és új utcabútorzattal látták el, és az átépítésnél a mozgássérültek lehetőségeinek javítására is hangsúlyt fektettek. Ezzel a belső területek védelme és a belvárosi szabadidős tevékenységek körülményeinek javítása a gyakorlatban is elsőbbséget kapott a főtéren és környékén. A forgalom és a parkolási igény természetesen ezzel az intézkedéssel a belváros környező útjaira terelődött, jelentősen növelve az érintett területek terhelését.
A gyalogos útvonalak főutakkal való metszéspontjaiban az átkelés jellemzően nem gyalogosbarát, az irányított csomópontokban gyakran igen hosszú (bizonyos átkelőknél, pl. a Nagykörút – Piac utca csomópontban akár 7080 mpes) várakozási, és sokszor igen rövid zöldidőkkel találkozunk. A nagy forgalmú belterületi útvonalak mentén emellett a légszennyezés és a forgalom zaja is jelentősen csökkenti a gyalog közlekedők komfortérzetét.

3.9 Kerékpáros közlekedés

A városban – a mezővárosi hagyományok és a kerékpározás szempontjából kedvező síkvidéki terepadottságok ellenére – nem jelentős a kerékpáros közlekedés, melynek egyik oka a rendszerváltás utáni motorizációs robbanás, másrészt az infrastruktúra hiánya sem teszi kedveltté, biztonságossá a kerékpározást.
A kerékpárúthálózatot tulajdonképpen csak a főútvonalak bevezető szakaszai mellett (tehát az igényeket csak részben lefedő helyeken) az útfelújításokkal összekapcsoltan kialakított összesen alig több mint 30 km kijelölt kerékpárút, illetve kerékpársáv jelenti. Teljességgel hiányoznak a gyűrűirányú kapcsolatok, valamint a belvárosba jutás kerékpárosbarát lehetőségei.

Megépült kerékpárutak
Hely Határai  Hossz [km]
Vámospércsi út  Sólyom u. – Panoráma út  4,8
Sámsoni út  4.sz. főút – közigazgatási határ  7,4
Pallagi út  Nagyerdei körút – Biogal gyógyszergyár  1,2
Újkert lakótelep  Doberdó u. – Füredi u.  3,5
47. sz. főút  bevezető szakasz a Wesselényi u.ig  4,38
33. sz. főút  Csigekert u. – Cora  1,662
Józsa, Bocskai út  35.sz. főút – Tokaji u.  1,025
35. sz. főút  Böszörményi út szervizút – Bocskai út  4,29
Monostorpályi út  47. sz. főút – Cseresznye u.  3,5
ÖSSZESEN     31,757

Az infrastruktúra másik negatívuma a kerékpártárolók hiánya a nagy forgalmat vonzó intézményeknél, létesítményeknél, illetve azok közvetlen közelében. A belvárosban néhány helyen található kerékpártartó, a külső területeken őrzött, zárt tárolóval rendelkeznek nagyobb gyárak, telephelyek (pl. a BiogalTEVA Gyógyszergyár és a DKV forgalmi telepe), azonban ezeket csak a dolgozók használhatják.

3.10 Vasúti közlekedés

A megyeszékhelyet 8 vasútvonal köti össze a megye településeivel, amelyek közül három (a 100as, 105ös és a 110es) egyben a szomszédos országok elérhetőségét is biztosítja. Debrecen a Budapest  Szolnok  Záhony nemzetközi törzshálózati vonalon fekszik, melyből adódik a más nagyvárosokkal, megyeszékhelyekkel és régióközpontokkal való jó összeköttetése. Negatívum az általában alacsony engedélyezett sebesség, és a villamosítás hiánya a vonalak többségén.
A Debrecent érintő vasútvonalak az alábbiak:

Vonalszám   Megnevezés Kategória  Vágányszám  Villamosítás

100 



Budapest – Szolnok – Szajol – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony oh.  I.  van
105  Debrecen – Nyírábrány oh.  II.  nincs
106  Debrecen – Sáránd – Nagykereki  III.  nincs
107  Debrecen – Sáránd – Létavértes  III.  nincs
108  Debrecen – Tócóvölgy – Füzesabony  II.  nincs
109  Debrecen – Tócóvölgy – Tiszalök  III.  nincs
110  Debrecen – Apafa – Nyírbátor – Mátészalka  II.  nincs
333  Debrecen – Fatelep – Hármashegyalja (keskenynyomközű)   nincs


Megj.: I. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pálya; II. Egyéb országos törzshálózati vasúti pálya; III. Országos vasúti mellékvonal
 
HajdúBihar megye 82 települése közül 45 (Debrecen és 44 további) érhető el vasúton. Ez a – megyére vonatkozó – 55%os arány országos összehasonlításban a legmagasabb (az országos átlag 38,9%). A települések közül a megyeszékhelyre 29 rendelkezik közvetlen járattal, átszállásos kapcsolata 15nek van (tíz településről egy, három településről kettő, két településről pedig három átszállás szükséges a Debrecenbe jutáshoz).
A megyeszékhelyre naponta 42 közvetlen járat indul Hajdúszoboszlóról és Püspökladányból. Öt településről (Bocskaikert, Ebes, Hajdúhadház, Kaba és Téglás) 25, további három településről (Hajdúsámson, Nyíradony és Sáránd) pedig 10 és 15 közötti a napi induló vonatszám. A maradék 19 – közvetlen vasúti kapcsolattal rendelkező – településről 510 járat indul munkanapokon. A közvetlen kapcsolattal nem rendelkező 15 településre 1, 2 vagy 3 átszállás szükséges.
Debrecen fontosabb vasútállomásai és vasúti megállói:
• DebrecenNagyállomás
• DebrecenCsapókert vasúti megálló
• DebrecenKondoros vasúti megálló
• DebrecenSzabadságtelep vasúti megálló
• Tócóvölgy vasútállomás

A város vasúti közlekedése szempontjából meghatározó a Debrecen–Nagyállomás, amely a város legnagyobb tömegközlekedési csomópontja, így a vasúti közlekedés utasforgalmának elosztóközpontja, valamint a távolsági és nemzetközi InterCity vonatok debreceni fogadó és indítóállomása. A helyi közlekedés szempontjából a nagyállomás jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik.
A debreceni vasútállomások napi kétirányú személyszállítási forgalmát tartalmazza a következő táblázat.

  személy  gyors  ICR, IC, IP  nemz.
Nagyállomás  171  18  30  2
Csapókert  56  14  0
Kondoros  25  0
Szabadságtelep  25  0
Tócóvölgy  55  0
Józsa  23  0
 
Az utazóközönség kiszolgálásának javítása érdekében MÁV pénztár nyílt a Debreceni Egyetemen. Ez amellett, hogy az egyetemistáknak megkönnyíti a menetjegy megváltását, vélhetően a Nagyállomás jegypénztárainak zsúfoltságát is enyhíti. Emellett MÁV jegyiroda működik városközpontban, a Rózsa utcában is.
A Debrecenbe közlekedő InterCity vonatok zsúfoltsága, kapacitáshiánya az országos viszonyokhoz képest is nagy problémákat jelent, a távolsági forgalomban (elsősorban hétvégén, a diákok hazautazásakor) gyakran maradnak le utasok a járatokról helyhiány miatt.
Debrecenben található az ország legrégibb kisvasútja, a „Zsuzsi vasút” (hivatalos nevén a Zsuzsi Erdei Vasút). A Faraktár utcai felüljárótól induló, keskenynyomközű vasút ma már csak idegenforgalmi jelentőségű, időszakosan, vagy külön kérésre közlekedik, s az Erdőspuszták rekreációs területei felé szállítja az utasokat.

3.11 Légi közlekedés

A repülőteret működtető Airport Debrecen Kft. 2001. májusában megkapta a jogot nemzetközi repülőtérként való üzemelésre, és állandó nemzetközi légi határátkelőhely és vámúttal rendelkező repülőtér 2004. április 1. óta. Szinte minden típusú Európában megforduló repülőgép kiszolgálására alkalmas.
A 20042005ben elkészült repülőtérfejlesztések:
• ICAO Cat. I. ILS / DME navigációs berendezés a hozzá tartozó fénytechnikai rendszerrel,
• Utasforgalmi épület átalakítása, a schengeni normáknak megfelelő utaskezelés. Egy időben 220 fő induló – 220 érkező utasforgalom kiszolgálására alkalmas az épület. Új irányító torony építése,
• Korszerű biztonságtechnikai berendezések beszerzése,
• 228 férőhelyes, aszfaltburkolatú gépkocsi parkoló,
• Guruló ívek szélesítése, tűzcsapok és 6000 m3 térfogatú tűzivíztározó kiépítése,
• ICAO 7. kat. 2 db. tűzoltó jármű beszerzése.

A repülőtér földi tömegközlekedési kapcsolatai csak nyáron megoldottak, repülőtéri transzfer közlekedik a nyári üdülési szezonban a Vasútállomástól. Év közben kizárólag egyénileg személygépjárművel, vagy magasabb költséggel taxival, illetve reptéri minibusszal érhető el a repülőtér. A legközelebbi autóbuszmegállóhely a Mikepércsi úton van, 2,5 kmre a terminálépülettől.
A repülőtér forgalma az utóbbi évtizedben dinamikusan növekszik, míg 2000ben 165 repülőtéri műveletet végeztek el külföldi viszonylatban, addig 2005ben már 821et, belföldi viszonylatokban pedig ugyanez a szám 970, illetve 2505. Az utasforgalom nagysága a repülőtéren 2000. óta évente hozzávetőleg megduplázódik, 2005ben megközelítette a 35 ezer főt:
 
Nemzetközi menetrendszerű járat jelenleg nem érinti a várost. Egy ideig működött a Debrecen – München viszonylat, azonban a kihasználatlanság miatt megszüntették.
2006. május 15.től menetrendszerű közlekedés zajlott a Debrecen – Budapest viszonylaton is, Debrecen (budapesti átszállással) ezzel az európai légiforgalmi vérkeringés része lett, azonban a légitársaság – szintén a kihasználatlansága miatt – 2006. október 15.i hatállyal a járatot megszüntette.
Az utasforgalom nagy részét a charter járatok szállítják, valamint jelentős kisgépes üzleti forgalom bonyolódik 515 üléses repülőgépekkel. A tapasztalatok alapján egyelőre ezeknek az időszakos járatoknak van létjogosultsága Debrecenben, a menetrend szerinti közlekedés üzemeltetése – mint a megszűnt járatok is mutatják – még nem rentábilis. Az utasszám további dinamikus növekedése az eddigi trendek szerint emiatt kérdéses.
A repülőtér területén folyamatos orvosi és légi mentőszolgálat működik. Ezt az is indokolja, hogy a kifutópálya melletti füves terület jelentős sport és hobby repülőgépforgalommal rendelkezik.
Komoly környezetvédelmi problémát okoz, hogy a szovjet időkből – a repülőtér a ’90es évekig katonai légibázisként üzemelt – a repülőtér alatt közel 820 m3 kerozin maradt, és mindeddig ennek alig több mint a felét sikerült kitermelni. A szakértői vélemények szerint a talajba szivárgott kerozin egy évtizeden belül visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat.

3.12 Logisztika, áruszállítás

A kereskedelmi és ipari jellegű létesítmények jellemzői alapján a városi szállítási igényekről hozzávetőleges kép kapható. A rendelkezésre álló információk alapján elmondható, hogy a belvárosi kiskereskedelem áruszállítási igénye jelentős, valamint a városban vannak rendkívül nagy logisztikai igényű kereskedelmi központok (pl. Tesco, Metro, Cora, Interspar) és iparterületek (BiogalTEVA, MGMFAG, ipari parkok és logisztikai központok).
Kereskedelem:
• Metro, Cora, Baumax, a Balmazújvárosi út mentén,
• Malompark, Füredi út,
• Debrecen Pláza, Hunyadi J. utca,
• Tesco, Pesti utca,
• Vásárcsarnok, Rákóczi utca,
• Nagybani piac, Monostorpályi út.

Logisztikai központok, ipari parkok:
• DELOG, Vámraktár u. 3. logisztikai központ iparvágánnyal,
• Debreceni Repülőtér logisztikai központja,
• Debreceni Vasútállomás konténerterminálja,
• Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park, Debrecen, Kishegyesi út – Határ út,
• Debreceni Nyugati Ipari Park, Balmazújvárosi út, iparvágánnyal
• Debreceni Egyetemi Ipari Park, Böszörményi út.

További jelentős üzemek:
• BIOGALTEVA Gyógyszergyár Rt.
• MGMFAG Rt.
• National Instruments Corporation debreceni gyára.

2014. augusztus 21., csütörtök
Sámuel, Hajna