Debrecen.hu

Uniós tudományos központ lehet Debrecen

2008. június 17., kedd

Debrecen az Európai Neutronkutató Központ megépítésével tudományos szempontból egyértelműen Európa kapuja lehet, hiszen az ESS projekt elnyerésével a cívisváros előtt soha nem látott módon megnyílhat a piac - erről tanácskoztak egy ESS konferencián az érintett felek Debrecenben.

A sikerhez nemzetközi összefogásra van szükség, így a 2008. június 17-én tartott konferencia célja éppen az volt, hogy Debrecen – Magyarország nevében – megfelelő együttműködést alakítson ki a környező országokkal, és a város elnyerje támogatásukat a projekt megvalósulásához. A – budapesti előzménnyel – kétnapos nemzetközi konferencia küldetése emellett az is volt, hogy a megjelent országok képviselői meggyőződhessenek a debreceni helyszín alkalmasságáról és megkezdhessék a tárgyalásokat a beruházást finanszírozó konzorciumba való belépésről.
A tervek szerint Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Bulgária és Szlovénia venne részt abban a regionális együttműködésben, mely a másik két pályázóval, Spanyolországgal és Svédországgal szemben próbálná megszerezni a neutronkutató központ megépítésének jogát. Ha ez sikerülne, Debrecen lenne a létesítmény helyszíne, s ezzel a cívisváros egyik pillanatról a másikra az Európai Unió tudományos központjává válna. Az ESS projekt keretében olyan jelentős kutatásokat lehetne a cívisvárosban végezni, melyek révén komoly eredmények érhetőek el az anyagtudomány, a biotechnológia és az orvostudomány területein. Ilyen jellegű központ a világon csak az Egyesült Államokban és Japánban működik.
Egyed Géza, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára a tanácskozáshoz kapcsolódó sajtótájékoztatón kiemelte: óriási tétje van annak, hol jön létre majd az ESS, hiszen egyre több iparág használja a neutronkutatás eredményeit. A nyertes ország nem csupán saját piaci versenyképességét növelheti, hanem az Európai Unió gazdasági és tudományos helyzetét is alapvetően meghatározhatja, ugyanis Európában ez lenne az egyetlen ilyen jellegű létesítmény. A szakállamtitkár hozzátette: ezért fontos összeurópai ügyként kezelni a kérdést, s Magyarország sikere érdekében meg kell győzni a környező országokat: érdemes támogatniuk Debrecent. Siker esetén a projekt több ezer munkahelyet teremtene, jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hozna Debrecenbe, és komoly kitörési pont lehetne a hazai tudományos kutatások számára.
- A lobbitevékenység fontos, hiszen a végső győztest Európa hirdeti ki, a svédeknek pedig már sikerült maguk mellé állítaniuk a skandináv országokat – tette hozzá Egyed Géza.
Mezei Ferenc , az ESS szülőatyja és magyarországi projektvezetője szerint a verseny rendkívül éles, s csak az számít, hogy ki teszi a legjobb ajánlatot, melyik országot támogatja a legtöbb európai állam. Kiemelte: Debrecen mellett éppen az szól, hogy az Európai Unió régiói között ez a térség nem éri el még csak az átlagos fejlettségi szintet sem. Ezzel együtt azonban ide olcsóbban lehet beruházni, mint a spanyolországi Bilbaóba, vagy a svédországi Lundba. Utóbbit egyébként a gazdasági szempontból igen fejlett Stockholm és Malmö öleli körbe, tehát olcsónak éppen nem nevezhető ez a környezet. Debrecen és térsége tehát főként emiatt lehet csalogató, ám esélyei tovább növelheti, hogy maximálisan rendelkezik a szükséges tudományos, szakmai tőkével. Mezei Ferenc elmondta: azzal nyerhetünk, ha olcsón kínáljuk a minőséget.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere szerint az Európai Unió versenyképessége azon múlik, hogy a tudás terén mennyire képes a felszínen maradni. Emiatt nagy a felelőssége Debrecennek, ugyanis a cívisváros egy olyan projektért versenyez, amitől az Európai Unió gazdasági és tudományos sikere is nagyban függ. A tanácskozáson tartott előadása keretében a polgármester Debrecen, mint kulturális és gazdasági központ általános bemutatásán túl különös hangsúlyt helyezett az oktatás jelentőségére a város életében. Mint elmondta, Debrecen sikerének letéteményesei az iskolák. Itt működik Európa egyik legrégebbi Kollégiuma, s az ország második legnagyobb egyeteme, amely önmagában is „város a városban”. A polgármester külön kiemelte, hogy a Református Kollégium, a Debreceni Egyetem és a város önkormányzati vezetőinek kapcsolata különösen jó. Debrecen azért fejleszti oktatási infrastruktúráját – például két tanítási nyelvű középiskolai szakok indításával, a 2009/2010-es tanévtől pedig a nemzetközi érettségi fokozatos bevezetésével –, mivel a képzett munkaerő, s ennek révén a magas hozzáadott értéket képviselő iparágak megtelepedése adja a város számára a nemzetközi versenyben való helytállásra a valódi esélyt. A központ megépítésének első üteme körülbelül egymilliárd euróba kerülhet az uniónak, ám az ehhez szükséges infrastruktúra akár tízszerese is lehet. 
Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora kijelentette: szoros kapcsolatot alakítanának ki az egyetem és az ESS projekt kutatócsapatával úgy, hogy a résztvevő szakembereket majd előadóként foglalkoztatnák az egyetemen.
A tervek szerint legkésőbb 2008 szeptemberére elkészülhet az a pályázati anyag, amely már pontos részletekről is beszámol majd. Előreláthatóan július 13-14-én érkezik Debrecenbe egy szakmai delegáció, mely megvizsgálja a helyszíni adottságokat. Objektív szemléletű jelentésük szeptemberre készülhet el. A végső döntés arról, hogy hol jöhet létre az Európai Neutronkutató Központ, 2008 végén 2009 elején várható.

Kapcsolódó linkek:

>> Sajtóanyag
>> Sajtóanyag2