2010 februári közgyűlések

2010. február 1., hétfő

A debreceni önkormányzat képviselő-testülete 2010 februárjában két alkalommal is ülésezett. Először február 1-jén, majd pedig február 18-án hozott döntéseket a város legaktuálisabb ügyei kapcsán a testület.
 
A cívisváros közgyűlése zárt üléssel kezdte a munkát 2010. február 1-jén. Ennek során elsőként a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény végrehajtásával foglalkozott a plénum. Megválasztotta a testület a városi pedagógiai szakszolgálat vezetőjét is. A testület két pályázó közül dr. Dömösiné Rápolti Éva Tündét, a karcagi Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat eddigi iskolapszichológusát nevezte ki – áthelyezéssel – 2010. február 2-ától 2015. július 31-éig a debreceni intézmény élére. A pályázó egyébként korábban 16 évig dolgozott a debreceni Városi Pedagógia Szakszolgálatnál közalkalmazottként, illetve igazgatóhelyettesként. Kinevezték a Csapókerti Közösségi Ház igazgatóját is. Ezt a posztot – egyetlen pályázóként – az eddigi vezető, Kövesi Péterné töltheti be a következő 5 évben (február 11-től).
A fenti döntések után a testület módosította a fizetős várakozóhelyek használatát szabályozó rendeletét. Eszerint egységesen 8-tól 18 óráig tarthat a díjfizetéses időszak a DKV által üzemeltetett parkolókban. A változtatást a lakossági észrevételek alapján, valamint az iskolák, óvodák és egyéb közintézmények nyitva tartási idejét figyelembe véve hajtotta végre az önkormányzat. Elfogadták a képviselők azt is, hogy rendőrségi és ügyészségi gépjárművek (összesen 25 kocsi) a fizetős várakozóhelyeket is díjtalanul vehessék igénybe. Ezeket az autókat azonosító jelzéssel látja el a parkolókat üzemeltető társaság, s ily módon az esetleges visszaélések is ellenőrizhetők lesznek.
Ugyancsak lakossági észrevételek alapján foglalkozott a közgyűlés a 30 napos érvényességű bérletszelvények lejárati idejének ügyével is. Kiderült ugyanis, hogy az új szabályok alapján a bérletszelvény a korábbiaknál kevesebb naptári napig érvényes: ha például a tárgyhó 8. napján érvényesítik, akkor 31 napos hónap esetén csak a tárgyhónapot követő hónap 6. napjáig érvényes. Emiatt pedig az év végére a bérletszelvénnyel használható napok száma akár jelentős mértékben csökkenhet. Ennek megszüntetése érdekében az előterjesztés azt javasolta, hogy a bérlet a tárgyhónapban a szelvény érvényesítésének napjától a tárgyhónapot követő hónap ugyanazon napjának – ennek hiányában az azt követő hónap első napjának – 24. órájáig legyen érvényes. Az érvényesség kezdete: a bérletváltás napja vagy az a nap, amelyet a bérlet kibocsátója tüntet fel a szelvényen. Ha a bérletszelvény érvényességének utolsó napja munkaszüneti napra vagy ünnepnapra esik, akkor a szelvény a következő munkanap 24. órájáig érvényes. A plénum ezt az indítványt is elfogadta.
A debreceni önkormányzat képviselő-testülete tárgyalta a Cívisbusz Konzorcium kérését is. Ennek az a lényege, hogy a társaság az eredeti szerződésben megállapított 8 év helyett 12 évig (2021. június 30-ig) végezné a helyi autóbuszos tömegközlekedés üzemeltetését. Indoklásában a makrogazdasági környezet erőteljes, negatív változására, a pénzügyi és finanszírozási válságra, a rendkívül kedvezőtlen pénzügyi folyamatok állandósulására, a kamatok drasztikus növekedésére, valamint a gázolaj jövedéki adójának kétszeri emelésére hivatkozott a cég. Az előterjesztéssel kapcsolatban Zsiros Zsolt, az MSZP-frakció vezetője  egyebek mellett arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy a járműpark a 8 év letelte után már nem fogja teljesíteni a mostani műszaki paramétereket. Nagy Attila, a konzorciumi tag DKV Zrt. vezérigazgatója erre reagálva elmondta: a határidő (illetve 500 ezer kilométer) után a kocsikat átfogó ellenőrzésnek és nagyjavításnak vetik alá. Kósa Lajos polgármester pedig a megállapodás lényegére emlékeztetett, amely az, hogy az önkormányzat egy adott buszszolgáltatási kapacitást vásárol a konzorciumtól. Kovács László (SZDSZ) azt kérdezte: ha fellendül a gazdaság, akkor a társaság kéri-e majd vajon azt, hogy mégis 8 év legyen a szerződés ideje? A városatya szerint korai még módosítani a szerződést, hiszen csak fél év telt el a szolgáltatóváltás óta. Ezt a véleményét osztotta Kozlok László is (Függetlenek Debrecenért Egyesület). Ugyanakkor Papp László, a Fidesz frakcióvezetője annak a véleményének is hangot adott, hogy az önkormányzat jól döntött, amikor a Cívisbuszt bízta meg az üzemeltetéssel; ezt az is példázza, hogy a másik pályázó összesen 6 milliárd forint támogatást kért a várostól, a Cívisbusz viszont semennyit. A tanácskozáson állampolgári jogon felszólalhatott Jónás Zoltán és Molnár Jenő is (3-3 percben). A közlekedési, valamint a fogyasztóvédelmi egyesületek képviselőiként többek között elmondták, hogy több buszra lesz szükség, s ők is amellett érveltek, hogy nem kell még meghosszabbítani az üzemeltetési időt. Emellett azt is bizonygatták, hogy az eredeti szerződés szerint nem is lehetne meghosszabbítani a működtetési időt. Kósa Lajos polgármester ennek kapcsán arra emlékeztetett: annak idején valóban így volt, viszont azóta úgy változott meg az EU rendelete, hogy immár van rá mód. A vita végén a képviselő-testület többsége elfogadta, hogy a konzorcium 12 évig üzemeltesse a debreceni buszos tömegközlekedést.

2010. február 18-ai ülés
 
Jutalmat csak akkor kaphatnak az Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. Vezetői, ha a cég gazdasági helyzete lehetővé teszi azt. A debreceni önkormányzat képviselő-testülete 2010. február 18-i üléssürgősséggel határozott a fentiekkel kapcsolatos előterjesztésről. A városi közgyűlés döntése értelmében a holding vezető tisztségviselőit és a vezető állású munkavállalókat munkabér illeti meg, amely személyi alapbérből és jutalomból áll. A jutalom összege évente legfeljebb a havi személyi alapbérük kétszerese lehet, s akkor fizethető ki, ha a társaság gazdasági helyzete ezt lehetővé teszi. Az érintettek a cég tulajdonában álló mobiltelefonokat korlátlanul használhatják; emellett a szolgálati gépkocsi hivatali és magáncélú, továbbá a saját tulajdonú gépjármű hivatali célú belföldi, valamint külföldi korlátlan használata is megengedett. A javaslat megtárgyalása során Horkay György (KDNP) például arról érdeklődött, hogy mi indokolja a „jutalom” meghatározását? Szerinte ugyanis a jó munkáért fizetés jár, nem pedig prémium. Válaszában Kósa Lajos polgármester emlékeztetett: Magyarországon is az a szokás, hogy aki jól dolgozik, az jutalmat is kap. A napirendi pont lezárásakor a plénum többsége megszavazta az előterjesztést.
Ugyancsak sürgősséggel foglalkozott a közgyűlés a 2-es villamos ügyével is, amely szerint csaknem 2,2 milliárd forintnyi fedezethiány mutatkozik a járműbeszerzési nagyprojektben, mégpedig többek között amiatt, hogy a szerződés megkötésekor 248 forint/euró árfolyammal számoltak. Emellett szerepet játszott benne az árfolyam-differencia és az áfa-növekmény is. A nyílt közbeszerzési eljárásban beérkezett ajánlatokat 2010. január 22-én bontotta fel a bíráló bizottság, eredményhirdetés pedig 2010. március 3-ra várható. Minden ajánlat fedezethiányos, ez pedig a tender eredményességét veszélyezteti. A fedezethiány tartalmazza azt az 540 millió forint megtakarítást is, amely az eddig megkötött szerződések és a lefolytatott közbeszerzések nyomán keletkezett. Az önkormányzat tárgyalt a Közop irányító hatósággal, amely ígéretet tett arra, hogy szintén keresi a forrás megteremtésének lehetőségét. Kósa Lajos polgármester a fentiek kapcsán kijelentette: a hatóság vezetőjének – a többlet átvállalását ígérő - levele bizakodásra adhat okot az önkormányzat számára. A pénz megérkezéséig Debrecennek kötelezettséget kell vállalnia a fedezetre. A képviselő-testület ezt az előterjesztést is elfogadta.
Az építészeti örökséget védő rendelet Debrecenben a frekventált helyekre és a bevezető utakra terjedne ki leginkább. A módosítások nyomán engedélykötelesek lesznek többek között bizonyos homlokzatfelújítások és -átfestések. A főleg az esztétikai védelmet szolgáló szigorítások egyebek mellett a bevezető utak mentén lévő épületekre, valamint a belvárosi és más, frekventált helyeken található házakra vonatkoznak. A 2010. március 1-jétől hatályos változtatásoknak az is a céljuk, hogy a belvárosi társasházépítéseket is korlátozzák, illetve leállíttassák. A helyi építési szabályzat módosításának fontos célja ugyanakkor a kertségi lakóterületek és az értékes belvárosi településszerkezet védelme. Kiemelt feladat a közterületek védelme is – elsődlegesen a reklámhordozók elhelyezésével, fennmaradásával kapcsolatos feltételrendszer szigorításával. A város értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemei jellegzetességainek, hagyományos megjelenésének megőrzését szolgáló helyi védelem kapcsán az előterjesztés megállapítja: a korábbi rendelkezésekkel már szabályozhatatlan volt az épületek homlokzatának megjelenése, és ez olyan városképi káoszt okozhat, amely mindenképpen megelőzendő. A helyi, területi (városképi) védelmi szabályozást a kialakult városképi állapotok és a hatósági munka korlátai is indokolják. A vizsgált épületek homlokzati megjelenése, utcaképben betöltött szerepe megőrizhető, s értékállóan fejleszthető. Erre alkalmas eszköz az építésügyi hatósági (bejelentési) eljárás, az ezen belül szükséges építészeti–szakmai véleményezés (főépítészi állásfoglalás). Az egyes ingatlanok városképi védettsége kiterjed a városképi védelemmel érintett épületek utcaképet és táji értéket befolyásoló homlokzati beavatkozásaira, valamint az utcakép, tájkép szempontjából jelentős telekrészeken történő melléképítmények elhelyezésére. Az ezekkel kapcsolatos eszemecserék során Kovács László (SZDSZ) kifejtette, hogy nem ért egyet a módosítással, mivel szerinte ez már egyenlő a mindenre kiterjedő ellenőrzéssel. Kozlok László (Függetlenek Debrecenért Egyesület) az építőipar elleni terrornak nevezte a rendelettervet, amely csak tovább sújtja a - drágaságtól, válságtól, adminisztratív tortúráktól amúgy is megviselt – vállalkozókat és építeni akarókat. Kósa Lajos polgármester kijelentette: a szabadság nem egyenlő azzal, hogy mindenki azt csinál, amit akar. A Fidesz-frakció vezetője, Papp László is arra mutatott rá, hogy az építőiparban rossz és beláthatatlan tendencia indult el, amelyet mindenképpen szabályozni kell. Turi Gábor (MDF) és Karácsonyi György (lokálpatrióta és városvédő egyesületek) szintén a védelem mellett foglalt állást. Kováts Ákos főépítész a kérdésekre azt is kifejtette, hogy a szigorítások nem okoznak plusz adminisztrációt az építésügyi hatóságnak, tehát nem kell felvenni új munkatársakat emiatt. Végül a közgyűlés – 44 igen, 2 nem szavazattal és egy tartózkodással – elfogadta az építésügyi rendeletek módosításait.
A folyékonyhulladék-kezelési rendeletben foglalt kedvezményekről is döntött a debreceni közgyűlés. A döntés egyik indoka az, hogy az elmúlt években a lakossági folyékony hulladék kezelésének támogatási összege – a hatályos szabályozást figyelembe véve – olyan léptékű, hogy annak teljes körű kiegyenlítése évről évre növekedő problémát okoz. Ezt a tendenciát tovább erősíti az ISPA-programban megvalósuló, új csatornarendszerek (LOT1 és LOT4) műszaki átadási-átvételi időpontjainak időbeli csúszása. Az idei gazdasági viszonyokat figyelembe véve – az előterjesztés szerint – indokolt úgy módosítani a vonatkozó közszolgáltatási rendeletet, hogy a támogatás csökkenjen. Felvetődött ugyanakkor, hogy a közműves ivóvízzel ellátott, de nem csatornázható ingatlanok esetében a lakossági fogyasztók olyan mértékű kedvezményt kapjanak, hogy az egységnyi díj legyen azonos a csatornaszolgáltatás díjával. A változtatás alapján 2010. július 1-jétől a közműves ivóvízzel ellátott, de a közüzemi csatornahálózatba nem köthető ingatlanok esetében a lakossági fogyasztók a vízmérőn mért fogyasztás után belterületen köbméterenként nettó 257 forint kedvezményben részesülhetnek a közszolgáltatás egységnyi díjából, ugyanakkor a külterületeken nettó 171 Ft/m3 lesz a kedvezmény. Áprilistól ez a kedvezmény – a szennyvízcsatorna műszaki átadását követően – további három hónapig illetné meg az ingatlan tulajdonosát. Azok az ingatlantulajdonosok, akiknek a módosítás hatályba lépésekor rákötésiidő-kedvezményük van, legkésőbb 2010. június 30-ig élhetnek ezzel a jogosultságukkal. Az előterjesztés megtárgyalásakor az MSZP-s Szabó Miklós és Rónai György kijelentette: nem szabad megkülönböztetni a belterületen és a külterületeken élő fogyasztókat, tehát ugyanannyit kellene fizetniük. Somogyi Béla (Fidesz) ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a szociális igény nem azonos a költségekkel, a szolgáltatásokat pedig valós áron kell megjeleníteni. Kósa Lajos polgármester is arra figyelmeztetett, hogy muszáj rendnek lennie, s ebbe beletartoznak a belterület és a külterületek (azaz a beépítésre nem szánt területek) közötti különbségek is. Debrecen ugyanis nem tudja azt vállalni, hogy a belterületen élőkével egyező feltételeket teremt a külterületieknek is. Lakni, építkezni a belterületen kell, s a városnak az a feladata, hogy ezen a részen teremtse meg például az iskolai, egészségügyi, kereskedelmi és tömegközlekedési ellátásokat. Varga Zoltán (MSZP) úgy vélte: az önkormányzat igenis gesztust gyakorolhatna azoknak a szegény és nehéz sorsú embereknek a javára, akik a külterületeken élnek. Ezzel kapcsolatban Kósa Lajos polgármester emlékeztetett Somogyi Béla gondolatára is – mondván, a városfejlesztési eszközöket nem szabad összekeverni a szociálpolitikai eszközökkel. A vita végeztével a plénum többsége elfogadta a rendelet módosítását.

Forrás: www.deol.hu