Debrecen.hu

Nyelvválasztás Bitte wählen Sie eine Sprache Please select a language magyar Deutsch english

Díjak a Magyar Kultúra Napja alkalmából

2015. január 23., péntek

A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány a Magyar Kultúra Napja alkalmából alkotói ösztöndíjakat és Debrecen Kultúrájáért-díjat adományozott 2015. január 22-én.

Immár hagyomány, hogy a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány, nemzeti imádságunk, a Himnusz szatmárcsekei megírásának évfordulóján, a Magyar Kultúra Napján adja át díjait és alkotói ösztöndíjait.

Az alapítvány a város kulturális életének mecenatúráját felvállaló szándékkal jött létre 1991-ben. Az alapító tagok között vannak: Szabó Magda Kossuth-díjas írónő, valamint özv. Holló Lászlóné, továbbá a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a DKV Debreceni Közlekedési Zrt., a Debreceni Vízmű Zrt., a Debreceni Hőszolgáltató Zrt., és az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság, illetve jogelődeik. Az alapítvány kiemelt feladatának tartja a város életében meghatározó szerepet játszó kulturális szakemberek, művészek és tudományos szakemberek tevékenységének ösztönzését, a város szellemi értékeinek gyarapítását.

Az idei évben Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Debreceni Egyetem, a Debrecen TISZK Nonprofit Közhasznú Kft. és Halász János országgyűlési képviselő, a Magyar Művészeti Akadémia Felügyelő Testületének elnöke támogatásának köszönhetően tovább bővült az Alapítvány lehetősége arra, hogy szándékait, célkitűzéseit megvalósíthassa.

Az alapítvány kuratóriumának tagjai: Dr. Duffek Mihály elnök, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának dékánja, Dr. Fekete Károly, a Magyar Református Egyház Tiszántúli Egyházkerületének püspöke, Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere, Felföldi László, a Debreceni Megtestesülés Plébánia plébánosa, Prof. Dr. Bartha Elek, oktatási rektorhelyettes, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi Tanszék vezetője, Dr. Imre László, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet professor emeritusa, Dr. Csiha Tünde szociológus, Sulyok Géza festőművész, grafikus és Dánielfy Zsolt a Csokonai Nemzeti Színház színművésze. Munkájával Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, Bosák Nándor püspök, Dr. Mazsu János tanácsnok, Dr. Papp Klára a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja, és Somogyi Béla az Agóra Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője is nagymértékben hozzájárult az alapítvány céljainak megvalósításához. 

A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány Kuratóriuma 9 pályázónak adományozott alkotói ösztöndíjat.

Boda Balázs zongoraművész-tanár
Boda Balázs a Debreceni Egyetem Zeneművészeti karának oktatója gyakran lép fel a város és környék hangversenypódiumain. A Szatmárnémeti Filharmonikus Zenekarral több koncertet is adott. Korrepetitorként rendszeres közreműködője az Ifjú Zeneművészek Nyári Akadémiájának. Jelen pályázatában Alexander Szkrjabin halálának 100. évfordulójáról, és Paul Dukas születésének 150. illetve halálának 80. évfordulójáról kíván megemlékezni kétzongorás művek előadásával Balog József zongoraművésszel közösen. A darabok annak ellenére, hogy még nem hangzottak el a város hangversenytermeiben, sőt, ebben a formában még Európában is viszonylag ritkán hallhatóak, kimagasló remekművei a kétzongorás irodalomnak.

Durucskó Zsolt János grafikus, tanár
Durucskó Zsolt János a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, valamint az Abigél Középiskola tanára. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Debreceni Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének. Rangos hazai és külföldi kiállításokon szerepelt. Számos díjban, nívódíjban részesült. Tárgyak, csendéletek, portrék, aktok rajzolása után ismerkedett meg a különböző grafikai, illetve festészeti technikákkal. Az elmúlt években egy mélynyomást és monotípiát ötvöző egyéni technikát használ munkáihoz amit szeretne fejleszteni és ezzel a módszerrel készült grafikákkal szerepelni egyéni és csoportos kiállításokon.

Lakó Zsigmondot az Endorfin Egyesület – Debreceni Egyetemi Színház képviselője
A Debreceni Egyetemi Színház eddig négy országos fesztivált szervezett a Debreceni Egyetem, a Csokonai Színház és az elmúlt két évben a Debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ közreműködésével. A fesztiválokon több magyarországi nagyváros diákszínjátszó csoportjai, angol és olasz nyelven játszó társulatok is felléptek, valamint lehetőséget biztosítottak gimnáziumok színjátszó csoportjainak is a bemutatkozására. A DESzínház tervei között szerepel az idei évben a hagyományokhoz híven egyetemi színházi találkozó megszervezése, amely nagymértékben hozzájárul Debrecen kulturális életének színesítéséhez. A fesztivál további célja az, hogy lehetőséget biztosítson arra, hogy a felsőfokú oktatási intézményekben működő színházi társulatok megismerhessék egymás munkáját, kísérleteit és eredményeit.

Fodor Éva Irén muzeológus, művészettörténész
Fodor Éva Irén a Déri Múzeum munkatársa. Számos publikációja jelent meg, több alkalommal tartott vetítettképes előadást kutatási eredményeiről. 2010-ben az általa rendezett Debrecen-képek kiállítás alkalmával külön egységben került ismertetésre a Déri Múzeum építéstörténete. Jelen pályázata „Építsünk hajlékot a múzsáknak” című munka Debreczen szabad királyi város múzeumépítési törekvéseire vonatkozó írott források, tervdokumentációk, archív fotók felkutatására irányul, amelynek eredményei ismeretterjesztő kiadvány keretében jelenne meg. A kutatás a múzeum alapítás kezdeti lépéseitől az 1928-ra elkészült legmodernebb magyarországi múzeumként említett végleges épület átadásáig terjedő időszakra vonatkozik. Kutatásának célja Debrecen építéstörténeti múltjának újabb adatokkal történő kiegészítése.

Herczeg Ákos könyvtáros
Herczeg Ákos doktorjelölt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Újkerti Fiókkönyvtárának munkatársa. Számos kritikája, szaktanulmánya jelent meg többek közt az Alföld, az Irodalomtörténeti Közlemények, a Műút, a Tiszatáj, a Palócföld és az Irodalomismeret folyóiratokban.
Évek óta Ady Endre költészetének korszerű poétikai szempontok alapján történő újraolvasásán dolgozik. Ady-monográfiájában ismert és kevésbé ismert versek értelmezésén keresztül, öröklött szakirodalmi közhelyeken túllépve igyekszik árnyalni a meglévő Ady-képünket, és a kortárs irodalomértés számára is tisztázni a szerző máig vitathatatlan kanonikus szerepét a magyar irodalomban.

Orosz T Csaba író, költő
Orosz T Csaba aktívan részt vesz városunk irodalmi életében, kötetbemutatók, író-olvasó találkozók szervezésében. 2008-tól minden évben megjelenik egy új kötete. Idei pályázatában, a 2013-ban megjelent Csövesrapszódia című, a debreceni 80-as éveknek emléket állító regény folytatását kívánja elkészíteni Holdfényanzix 1986 címmel. A 80-as években legendás zenekarok nőttek ki a város kezéből, mint például a Tankcsapda, vagy a PG csoport. Ennek az időszaknak a kísérőjelenségei voltak a ma rockernek aposztrofált de akkoriban egyszerűen csöveseknek hívott zenerajongók, akik fontos szerepet játszottak a város zenei életének körforgásában. Az előző kötet a Csövesrapszódia ennek a korszaknak a szereplőiről szólt, míg a most megvalósítandó kötet a zenészvilággal ismertetné meg az olvasót az egykori jellemző helyszínek bemutatásával.

R. Simor Katalin újságíró, népművelő
Pályázatának célja édesapja Simor Ottó Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész, a debreceni Csokonai és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Örökös Tagja emlékére egy olyan kötet írása, szerkesztése amelyben pályatársak, barátok emlékeznek rá és édesanyjára Tikos Sárira, aki több mint három évtizeden át volt a Csokonai Színház művésze. Szülei élete, munkássága szorosan összefonódott Debrecen kulturális életével. Fennmaradt számos dokumentum, fénykép, amelyek felhasználásával méltóképpen megőrizhetnénk emléküket, felidézhetnénk legszebb, legjelentősebb alakításaikat. A kötet a szubjektív emlékezésen túl Debrecen színháztörténeti dokumentuma lehetne.

Sárosi Dániel orgonaművész tanár
Sárosi Dániel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori iskolájának hallgatója, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény orgonatanára.
Pályázatában orgonakoncert-sorozat megvalósításához kér támogatást, amely a Debrecen Kistemplomi-Ispotályi Református Egyházközség Kiszely-orgonájának felújításához szükséges anyagi támogatás megteremtésének elindítását segítené. Az orgonasorozatot ez év tavaszán kívánja elindítani, mely négy orgonakoncertet foglal magában. Programját kizárólag a Kiszely-orgonán hitelesen megszólaltatható orgonaművek tennék ki. A hangversenysorozattal a 125 éve elhunyt Césár Franck zeneszerző élete és munkássága előtt szeretne tisztelegni.

Varga József informatikus
Varga József gyerek kora óta érdekli a fotózás, filmezés és a technika világa, ezért informatikai munkáját végig kísérte a képalkotás tevékenysége is. Elvégzett egy filmes iskolát a Filmművészeti Egyetemen, melynek vizsgamunkáját egy országos filmversenyre benyújtva fődíjazásban részesült. Kialakított egy videó stúdiót, melynek keretében művészi jellegű kisfilmet, dokumentumfilmet, valamint filmetűdöt készített. Évek óta videó felvételekkel dokumentálja Debrecen józsai városrészének változásait, kulturális eseményeit. Szeretné megörökíteni az ott élő kézművesek munkáit (kovács, csipkeverő, fafaragó, kádár), illetve művészeti díjas művészek alkotói tevékenységét. Közeli tervei között szerepel kortárs költők verseinek klipp szerű művészi megfilmesítése „Képes versek” címmel.

Debrecen város kulturális életében kifejtett példaértékű munkásságáért, Debrecen Kultúrájáért Díjban részesül Makoldi Sándor festőművész
Makoldi Sándor 1945-ben a háború forgatagában Bajorországban született ugyan, de Debrecenben élte le éveit – anyai ágon ide kötődve. Ősei, az ákosi Makoldiak is Debrecenben éltek már ekkor – a Hortobággyal is kapcsolatba kerülve – apja, nagyapja állatorvos lévén. 
Budapesten folytatta tanulmányait a Képzőművészeti Gimnázium festő szakán, ahonnan hosszú úton (Egerben tanári diplomát, Debrecenben néprajzos képesítést szerezve) tért vissza a cívis városba, ahol betiltották első, bemutatkozó kiállítását 1972-ben. 1974-től a Debreceni Tanítóképző Főiskola tanára lett, végig a Művészeti Tanszéken tanított, majd onnan vonult nyugdíjba docensként. Számtalan önálló kiállítása volt azóta, de a régió közös kiállításain is többnyire részt vesz. Az utóbbi időben önálló kiállításai mellett (mint pedagógus) a tanítványokkal közös szereplések és a családi tárlatok is gyakoriak. Művészeti írásai mellett néprajzzal és pedagógia-elmélettel is foglalkozik a szerves vizuális örökség szempontjából, melyeket könyvekben, folyóiratokban publikál. 1977-től tagja a MAOE festő tagozatának, és 1991-től a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének.
Festészete tükrözi elméleti munkásságának eredményeit. A kezdetben akadémista és szürrealista táblaképek a szocializmusban a XX. századra jellemző dinamikus, expresszív-nonfiguratív alkotásokká váltak, a nyugatra fordulás időszakára viszont már kialakult a magyarság hagyományaiba illeszkedő jelkép-festészete.
A magyar nemzeti hagyományok továbbvitele erősen kolorista, szimbolikus képvilágban, mára anyanyelvi szintű képírásban teljesedett ki. A régi mesterek – mennyezők – filozófiáját vallja. Az immáron több évtizede felvállalt magyar hagyományok tudatos továbbvitele mellett a hasonló vizuális törekvések ösztönzését hivatásos néprajzkutatóként is ügyének tartja. Debrecenben kis csoport gyűlik e törekvések köré (MAG), amatőr és hivatásos alkotókból. Csoportos kiállításai gyermekeivel, tanítványaival, kollégáival, a magyar festészet új irányát jelölik, vidéken is elérhető egyetemességét bizonyítják.
A tárlatok szakmai díjai mellett Bocskai díjat, országos szinten a Magyar Művészetért díjat kapott.

Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma posztumusz Debrecen Kultúrájáért díjat adományozott Dr. Görömbei Andrásnak, Kossuth-díjas magyar irodalomtörténésznek, kritikusnak, egyetemi tanárnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának
Dr. Görömbei András Polgáron született 1945. február 5-én. Felnőtt élete jórészt Debrecen egyeteméhez kötötte. Itt szerzett diplomát, majd itt állt munkába tanársegédként, s járta be útját a professzori kinevezésig. Ezt csak két hosszabb külföldi vendégtanári megbízatás szakította meg, Bécsben és Helsinkiben. Volt tanszékvezető, intézetigazgató, rektorhelyettes és betöltött még sok más funkciót is az egyetem falain belül és kívül, akadémikussá választását követően elsősorban az akadémia szervezetében. Tisztséget nem keresett, de nem is tért ki előlük puszta kényelemből. A rárakódó egyre nagyobb hivatali és közéleti terheket példás odaadással és alázattal viselte, de igazán otthon a katedrán és az íróasztalánál érezte magát.
Tudományos pályája az egyetemi doktorátus megszerzését követően jelentős fordulatot vett. A disszertáció témája még a régi magyar irodalomhoz kötődött, kandidátusi értekezését viszont már a csehszlovákiai magyar irodalomról írta. Az újra kijelölt irány végleges maradt, s a kisebbségi irodalom kutatása kiegészült a huszadik századi magyar irodalom témáival, elsősorban a népi írók és a líratörténet körében. Akadémiai doktori címet Nagy László költészetéről írott monográfiájával szerzett. Elhivatott kutatómunkájából gazdag életmű született, könyveinek, tanulmányainak s egyéb írásainak bibliográfiája sok száz tételt számlál. S mindeközben nemzedékeket formáló tanáregyéniséggé vált, szakdolgozatok, diákköri munkák, doktori értekezések készültek vezetésével, s a közös munka közben az ifjú kollégák világképét, személyiségét is formálta.
Kezdetben a hivatalosság gyanakvása, bizalmatlansága, időnkénti fenyegetése által övezve dolgozott, az utóbbi két évtized aztán már megteremtette a jutalmat. Akadémikus lett, kitüntetései hosszú sorában ott található egy-egy közösség legmagasabb elismerése is, a Kossuth-díj, a Debrecen Város díszpolgára cím és a Debreceni Egyetem Díszérme. Magyar Örökség-díjat kapott, melyet a Debreceni Egyetem professor emeritusi oklevéllel együtt már sajnos nem tudott átvenni.
Az életművet hitelesítő emberi tartást az emlékezet őrzi: annak az embernek a tartását, aki az általa vállalhatónak gondolt értékeket megingás és megalkuvás nélkül képviselte írásaiban, tetteiben, és annak az embernek az alakját, akinek magatartása a minden körülmények közötti tisztesség, a feladatok iránti alázat, a szűkebb és tágabb közösségek sorsáért érzett felelősség szilárd talapzatára épült.
És a legkedvesebb és szeretetre méltóbb ember alakját is őrzi az emlékezet. Aki körül mindig ott a család, s aki mindig a családé. S a barátok, kollégák, ismerősök – önzetlenség és segítőkészség, derű és önirónia napi életgyakorlatává alakult. Az emberség tanára volt, kis és nagyobb közösségben egyaránt.

2017. március 29., szerda
Auguszta