Debrecen.hu

Nyelvválasztás Bitte wählen Sie eine Sprache Please select a language magyar Deutsch english

A századfordulótól a világháborúig

2007. március 1., csütörtök

EMELETI TEREM
„Új időknek új dalaival” (A századfordulótól a világháborúig)

Az első és második vitrin Ady Endre debreceni kapcsolatait tárja fel. Ady Endre (1877–1919) összesen körülbelül három évet töltött Debrecenben. Ez az időszak meghatározó jellegű volt életében, hiszen itt lett joghallgatóból újságíró és költő. Közel százötven írása jelent meg debreceni újságokban, főként a Debrecen című lapban, a Debreceni Ellenőrben és a Debreceni Reggeli Újságban, amelynek szerkesztőségi szobájában látjuk Adyt a második vitrin nagy fotóján.
A századvégi ízlésáramlatok hatása alól Ady sem vonhatta ki magát. Ezek ellentmondásossága tükröződik első, Debrecenben megjelent kötetében, a Versekben. E kötetnek egy érdekes, dedikált példányát láthatjuk az első vitrin közepén. A dedikáció Varga Ilonának szól, akit Ady személyesen nem ismert, a nevét sem tudta, csupán a szerkesztőségi levelezésből fejlődött ki a kölcsönös szimpátia. Ady Kíváncsi Ilinek nevezte el rejtőzködő rajongóját.
Figyelmet érdemel ebben a vitrinben Rudnay Gyula Révész Bélának dedikált Ady-portréja. A második vitrinben látható néhány lényeges Ady-tanulmány, főként debreceni szerzők munkái. A kiállított használati tárgyakat Ady itt, Debrecenben használta.
A harmadik vitrin emlékeztet Ambrus Zoltánra (1861–1932), aki szintén debreceni származású. Igaz, már fiatalon Budapestre került, és műveiben sem sok nyoma maradt debreceni gyermekkorának. A tóparti gyilkosság című kisregényében jelenik meg Debrecen mint színhely. Ambrus Zoltán a századforduló idején a legnépszerűbb írók közé tartozott. Főként nagyszerű stílusérzéke és sokoldalú műveltsége teszi maradandó értékűvé novelláit és színházi kritikáit.
Rudnyánszky Gyula (1858–1913) néhány évig debreceni újságíró volt. Az ő szerkesztésében indult meg újból a Csokonai Lapok kiadása. A századforduló jelentős lírikusaként számon tartott Rudnyánszky Debrecenben is adott ki verseskötetet.
Ebben az időszakban jelentős szerephez jutott Debrecenben Vértesi Arnold ismert novellista, aki a Csokonai Kör elnökeként is tevékenykedett. Makkai Sándor, Szávay Gyula és Kardos Albert szintén sokat tettek Debrecen szellemi elevenségének fenntartásáért. A húszas évektől kezdve, de főleg a harmincas években az irodalom politikai-ideológiai polarizációja figyelhető meg. Új, fiatal, bátor hangú írónemzedék kér helyet az irodalmi életben, amelyben ekkor a vezető pozíciókat többnyire konzervatív körökhöz tartozó írók töltöttek be. Ezeknek az ellentmondásos évtizedeknek nagy tanúja és rendkívüli termékenységű írója Oláh Gábor (1881–1942).
A debreceni bérkocsis nagyra hivatott fia azok közé tartozott, akik budapesti egyetemi tanulmányaik után is vissza tudtak jönni a „maradandóság városába”. Senyei Oláh István festménye Oláh Gábort a Kar utcán ábrázolja. Itt, a Kar utca 29. számú házban élt ötvenegy éven keresztül Oláh Gábor. A negyedik és ötödik vitrin ízelítőt ad a sokoldalú író munkásságából. A felső részen irodalmi kapcsolataira utaló aláírások láthatók. Bemutatja a kiállítás híres naplóinak néhány részletét, fontosabb munkáinak első kiadását és műveinek saját könyvtárából származó köteteit. A pályatársak megbecsülését kifejező ezüstkoszorút Móricz Zsigmond adta át Oláh Gábornak 1942-ben. Oláh Gábor az irodalom minden műnemében és szinte minden műfajában kísérletezett. Több mint százkötetnyi könyve közül körülbelül ötven meg is jelet nyomtatásban. Átütő sikert azonban sehol sem aratott, és még Debrecent sem tudta igazán meghódítani. Hatalmas méretű munkásságának jogutódja a Déri Múzeum. Itt helyezte el értékes kézirathagyatékát, amelyben műveinek kéziratain kívül megtalálható értékes levelezésgyűjteménye is. Naplóiban megelevenedik Debrecen kulturális viszonyai, a magyar szellemi élet ellentmondásai.
A hatodik és hetedik vitrin Móricz Zsigmond debreceni kapcsolataira utal.
Móricz Zsigmond (1879–1942) kisdiákként jött a félelmetes, varázslatos városba. Ekkori élményei szívszorongató őszinteséggel törnek fel a Légy jó mindhalálig című regényében. Itt volt Móricz Zsigmond joghallgató és teológus 1899–1900-ban. Ekkor jelentek meg első írásai a debreceni újságokban. Később is kapcsolatban maradt Debrecennel, az itteni írókkal, irodalmi csoportosulásokkal, a Csokonai Körrel és az Ady Társasággal. 1931-ben Oláh Gáborral és Babits Mihállyal együtt választják meg az Ady Társaság tiszteletbeli tagjává. 1934-ben nagy sikerű előadást tart az Ady Társaságban, de később is szívesen tesz eleget debreceni meghívásoknak. A Légy jó mindhalálig debreceni színházi bemutatója igen nagy élményt jelentett az írónak. A bemutató 1930. december 8-án volt. Móricz így ír erről: „Boldog voltam, hogy így találkozhattam a debreceni lélekkel és szívekkel, és holtom napjáig mindig büszkén fogok visszaemlékezni arra az estre.” 1942-ben utoljára még hosszabb időt tölt Debrecenben. Ettől a várostól várta a gyógyulást. A Déri Múzeum ismerős falai között kutatásokat végzett. Az egyetem aulájában tartott előadást, és bizonyára utolsó látogatásait tette régi, megértő barátjánál, Magoss Olgánál. Néhány Olgának dedikált könyv zárja a kiállítás Móricz Zsigmonddal foglalkozó részét.
A teremben lévő díszes szekrény és az ablak előtti tárló anyaga a Csokonai Kör tevékenységére utal. A Csokonai Kör 1890-ben alakult. Első elnöke Vértesi Arnold volt. Ez az irodalmi társaság legfőbb céljának a Csokonai-kultusz ápolását tartotta, és ezen keresztül igyekezett elevenebbé tenni Debrecen szellemi életét. Pozitív törekvéseik közül kiemelendő jelentőségűek azok az irodalmi ünnepségek, amelyeket jelentős évfordulók tiszteletére (Csokonai, Arany János, Magyar füvészkönyv stb.) tartottak. A Csokonai Kör nagy gondot fordított értékes kéziratok és relikviák gyűjtésére. Sok Csokonai- és Fazekas-emléket mentettek meg a pusztulástól és elkallódástól. A Csokonai Kör gyűjtésének nagy részét a Déri Múzeum vette át. A Csokonai Körben támadt belső feszültségek, Ady munkásságának megítélése körüli viták vezettek oda, hogy a Csokonai Körből kivált az Ady Társaság.
A nyolcadik vitrin Tóth Árpádra emlékeztet. Tóth Árpád (1886–1928) Debrecenben töltötte gyermek- és ifjúkorát. Élményeinek, költői érzékenységének forrásait tehát itt kell keresnünk. Tóth András, a költő apja, jó nevű szobrász volt. Művészi ambíciói csak fokozódtak Ady barátsága nyomán. A gyermek Tóth Árpád is először kivételes rajzkészségével hívta fel magára környezete figyelmét. Hatéves korában már tökéletes arányérzékkel rajzolt és már ekkor képes volt megragadni az egyéni jellemző tulajdonságokat. Később, pesti egyetemista korában is szívesen rajzolgatott. Szüleinek írt levelében sokszor rajzos melléklet szólt kistestvéréhez. Néhány ilyen rajzos levél és szüleiről készített portré a kiállításban is látható.
Itt emlékezünk meg Nagy Zoltánról (1884–1945), aki Tóth Árpád iskolatársa és legjobb barátja, maga is tehetséges, méltatlanul elfelejtett debreceni költő volt.
1909-ben Tóth Árpád már mint a Nyugat befutott, ismert munkatársa vett részt a Csokonai Kör Nyugat-matinéján, Ady Endre, Móricz Zsigmond és Ignotus társaságában. Tóth Árpádot, mint a legtöbb debreceni költőt, nagyon foglalkoztatta Csokonai alakja, sorsa. Ezért idézi a kiállítás az Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz című költeményét.
Tóth Árpád debreceni emlékműve a Nagyerdőn áll. Portréját Medgyessy Ferenc készítette el.
A kilencedik és tizedik vitrin Szabó Lőrinc (1900–1957) debreceni kötődésére utal. Nyolcéves korában költöztek Debrecenbe szülei, így nem csoda, hogy gyermek- és ifjúkorának színhelyét „fogadott szülővárosának” tekinti. Iskolai és itteni barátai révén később is fenntartja debreceni kapcsolatait. A fiatal Szabó Lőrinc az első nagy szerelem érzelmével is Debrecenhez kötődik. Dienes Katóék Simonyi úti villája a fiatal debreceni értelmiség gyülekezőhelye lett. Kardos Pállal, Béber Lászlóval, Gulyás Pállal és Juhász Gézával életre szóló közösséget vállalt. Utoljára Illyés Gyulával járt Debrecenben. Ennek a látogatásnak néhány fotódokumentumát is láthatjuk a kiállításban.
Az utolsó három vitrin Gulyás Pált és az Ady Társaság tevékenységét mutatja be. Gulyás Pál (1899–1944) csöndes, visszafogott, tiszta hangú költője Debrecennek. Apja, Gulyás István nagyra becsült tudós-tanár, Móricz Zsigmond tanára, jó barátja. Gulyás Pál is tanár lett. Egy debreceni tanonciskolában tanítva is maradt energiája az írásra. Verseiben az élet hétköznapi, apró örömeit ünnepli, részvevő szeretettel ír a természetről, a családról. Sokat foglalkozott a debreceniség problémájával versekben is, tudományos publikációkban és esszékben is. Debrecen ó-kikötő című versében sorsközösséget vállal szülővárosával. Ennek a versnek a kézirata először látható kiállításban. Legjobb barátja, Németh László az ő személyén keresztül kapcsolódott Debrecenhez. Közösen indították meg a Válasz című folyóiratot, amely a népi írók fórumává vált. Gulyás Pál az Ady Társaság munkájában is aktívan részt vett. Erre utalnak azok a levelek, amelyeket Gulyás Pál írt az Ady Társaság támogatása érdekében. Gulyás Pál-relikviákat és -kéziratokat szép számmal őriz gyűjteményünk. Ezek közül néhány személyes használati tárgyat ki is állítottunk. A vitrinben látható plakett Nagy József munkája.
Az Ady Társaság 1927-ben alakult meg Debrecenben a modern irodalmi és művészeti törekvések pártolása és közvetítése céljából.
A társaság alapelve a tehetség és a művészi szabadság tiszteletben tartása volt. Irodalmi szakosztálya mellett működött képzőművészeti, zenei és hungarológiai szekciója is. Az Ady Társaság mégis elsősorban irodalmi szervezetként volt igen jelentős. Működésének közművelődési és ideológiai hatása fontos szellemi tényezőnek számított. A kortárs irodalom megismertetése érdekében felolvasó üléseket, vitákat, nyilvános beszélgetéseket rendeztek. Szinte minden jelentős magyar íróval kapcsolatot teremtettek, s majdnem mindenkit sikerült is megnyerni a debreceni bemutatkozás ügyének. Az irodalmi matinék, viták, felolvasások igen jó szolgálatot tettek Debrecen szellemi életének elevenebbé tétele érdekében.
A harmincas évek közepétől egyre nagyobb szerepet kapott a társaság életében a népi írók mozgalma. Németh László, Kodolányi János, Illyés Gyula és Veres Péter többször is szerepeltek az Ady Társaság nyilvános irodalmi rendezvényein. Törekvéseik felvállalása egyre inkább politikai-ideológiai elkötelezettséget jelentett az Ady Társaság számára.
Juhász Géza (1894–1968) írói, irodalomszervezői és tanári működése teljesen ehhez a városhoz kötődik. Első verseskötetét sógorával, Gulyás Pállal közösen adta ki Testvér gályák címmel. Jelenléte és vezető szerepe meghatározó ideológiai tényező volt az Ady Társaságban. Szépirodalmi és tudományos munkássága mellett kiemelkedő irodalomszervező tevékenységét emeli ki a kiállítás. hiszen az ő személye volt a garanciája a felszabadulás után is a debreceni irodalomi élet újjáéledésének. Az Ady Társaság életével foglalkozva tesz említést a kiállítás Mata Jánosról (1904–1944), aki költőként és grafikusként egyaránt jelentős művésze a városnak.
A felvidéki Sarló-mozgalom debreceni kapcsolatai ugyancsak az Ady Társaságon keresztül érvényesülnek. Erre a kapcsolatra azért is indokolt itt emlékeztetni, mert gyűjteményünk őrzi a folyamatosan gyarapodó, közép-európai jelentőségű Sarló-hagyatékot.
A kiállítás befejező egysége a középen álló vitrinben a debreceni sajtó történetének néhány fontos fejezetét idézi fel. A Debrecen és a magyar irodalom című állandó kiállítás a Debreceni Irodalmi Múzeum közművelődési munkájának alapja. Tárlatvezetésekkel, irodalmi és zenei rendezvényekkel, gyermekfoglalkozásokkal igyekszünk megszerettetni ezt a múzeumi létesítményt Debrecen irodalomkedvelő közönségével.
Az állandó kiállítás mellett időszaki kiállításokat is rendez a múzeum, kisebb megemlékezéseket ugyanebben az épületben, nagyobb méretű kiállításokat a Déri Múzeumban.
A gyűjtemény anyaga azonban nemcsak kiállításokon ismerhető meg, hanem a megyei múzeumigazgató engedélyével a helyszínem kutatható is. Bár a kiállítás csak 1945-ig mutatja be Debrecen irodalmi életét, a gyűjtemény gyarapodása folyamatos. Gyűjtik a debreceni írók tárgyi emlékeit, relikviáit is.

2014. október 25., szombat
Blanka, Bianka

Infobox

Debreceni Irodalmi Múzeum
4027 Debrecen, Borsos József tér 1.
Telefon: (52) 416-950

Nyitva tartás:

A kiállítások hétfő
kivételével a hét minden
napján 10-től 16 óráig
látogathatók.

BELÉPŐDÍJAK

Felnőtt belépőjegy
200,- Ft/fő

Diák és nyugdíjas belépőjegy
100,- Ft/fő