Debrecen.hu

Nyelvválasztás Bitte wählen Sie eine Sprache Please select a language magyar Deutsch english

Szabó Magda

Nemesi-értelmiségi családban született 1917. október 5-én, Debrecenben. Felmenői közül többen is írogattak. Apja jogász volt, városi tanácsnok. Tanulmányait szülővárosában végezte a Dóczi Leánynevelő Intézetben. 

Egy tanára, Szondy György ifjúsági író már 11 éves korában felismerte tehetségét és igényes irodalomra szoktatta. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában. Érettségi után nyarait Bécsben töltötte, ahol taszította a katolicizmus és a Habsburg-kultusz, s magyarsága elmélyült. Az Anschluss idején megismerte az Ausztriára törő fasizmust is. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd 1942-től 1945-ig Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban dolgozott. Vásárhelyi éveiben megismerte a tanyavilág szegénységét, a paraszti valóságot. 1945-től filmügyi referensként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, főnöke Bóka László volt. Pesten az irodalmi élet sűrűjébe került, első versei a debreceni Magyarok című folyóiratban jelentek meg. Ebből vált ki az Újhold, melynek körét a Nyugat hagyományait folytató, ellenzéki eszméken nevelkedett polgári írók (köztük Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Rába György, Somlyó György) alkották, itt találkozott férjével, Szobotka Tiborral is. Ebben az időszakban írta meg első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel, melyekben az újholdas költőkre jellemző élmény és hangütés uralkodott. A háború után az élet újrakezdésének erkölcsi konfliktusait fogalmazta meg. 1949-ben Révai József utasítására visszavonták tőle a magyar írókat támogató magánalapítvány Baumgarten-díját, s polgári származása miatt állásából elbocsátották. Könyvei 1949-1958 között nem jelenhettek meg, férjét, Szobotka Tibort is kidobták a Rádióból. Szabó Magda ebben az időben általános iskolai tanár volt. 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következett. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra.

Mind gyerekkönyvei: Sziget-kék és Mondják meg Zsófikának, mind Freskó és Az őz című regényei jelentős sikert hoztak számára, hőseinek belső világát, a lelki folyamatokat, a Rákosi-kor kegyetlen viszonyai idején az emberi kapcsolatok válságait jó pszichológiai érzékkel, árnyalt részletességgel ábrázolta. 1959-től szabadfoglalkozású író. Lélekábrázoló regényeiben: a Pilátus (1963), A Danaida, a nőalakok emberi kapcsolatait, belső világát elemzi. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből hiteles képet kapunk a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. A Régimódi történetben családja históriáját írta le, amely a XIX. század kordokumentumaként, történelmi tablóként is hiteles és élvezetes. A regény, melynek főhőse az írónő anyja, Jablonczay Lenke, drámaként is nagy sikert aratott. Történelmi színdarabjai közül a Kiálts, város! (1971) szintén Debrecen múltját jeleníti meg. Míg az előzőkben Debrecen iránti "hűségnyilatkozatát" fogalmazza meg, A szemlélők (1973) vallomás a hazaszeretetről, az együvé tartozás erejéről. Történelmi regényei közül keresztény államunk születéséről szól: Az a szép fényes nap (1976). Béla király címmel drámatrilógiát írt a tatárjárás koráról, az ország újjáépítésének történetével ismét korához szólva. Meseregényeinek Sziget- kék, Tündér Lala (1965) álomvilága mindig földi tanulsággal szolgál. Gyermek- és ifjúsági irodalmunk kiemelkedő műveiben: Mondják meg Zsófikának (1958), Abigél (1970) pedagógusi elhivatottsága is megnyilatkozik. Az Abigél diáktörténetéből filmet is készítettek.

Szülővárosának, a kálvinista Debrecennek hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában. A szülők alakja - az apáé, aki műveltsége miatt köztiszteletben állt, és az anyáé, aki maga is írótehetség volt – gyakran tűnik fel műveiben. Sokoldalú művész. Költő, műfordító, regény- és drámaíró, jelentős tanulmányok, esszékötetek szerzője. Elbeszélőművészetével a lélektani regény nagy hagyományait folytatja és újítja meg. Művei középpontjában legtöbbször értelmiségi nők állnak. A lélek mélyén lejátszódó folyamatokat jeleníti meg, amelyek mögött a magyar társadalom korszakváltásait is megismerhetjük a maga reményeivel, belső válságaival, tragédiáival, az emberi kapcsolatok átrendeződésével. Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar író. Életének 91. esztendejében hunyt el, Budapesten.

Kitüntetések, díjak Tisztségek 
Baumgarten-díj (1949, visszavonták)
József Attila-díj (1959, 1972)
Kossuth-díj (1978)
Pro Urbe Budapest díj (1983)
Getz Corporation-díj (1992)
Déry Tibor-jutalom (1996)
Szép Ernő-jutalom (1998)
Nemes Nagy Ágnes-díj (2000)
Corvin-lánc (2001)
Prima Primissima díj (2003)
Femina-díj (2003)
Debrecen díszpolgára
Budapest díszpolgára (2006)
Cévennes-díj (2007)
Tőkés László-díj (2007)
Anfora Centroeuropea-díj (2007)
Hazám-díj (2007)


1985-90 Tiszántúli Református Egyházkerület,
 főgondnok és zsinati világi alelnöke 

1993 Debreceni Református Teológiai Akadémia,
 díszdoktor 

2001 Miskolci Egyetem   díszdoktor
Európai Tudományos Akadémia   tag 

1992 Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, alapító tag

Megjelent kötetei
A római kori szépségápolás (értekezés) Debrecen Beke, 1940 
Bárány (versek) Egyetemi Nyomda, 1947 
Vissza az emberig (versek) Egyetemi Nyomda, 1949 
Ki hol lakik (verses képeskönyv) Móra, 1957 
Bárány Boldizsár (verses mese) Móra, 1958 
Freskó (regény) Magvető, 1958 
Mondják meg Zsófikának (regény) Magvető, 1958 
Neszek (versek) Szépirodalmi, 1958 
Marikáék háza (verses képeskönyv) Móra, 1959 
Az őz (regény) Szépirodalmi, 1959 
Sziget-kék (meseregény) Magvető, 1959 
Vörös tinta (filmforgatókönyv) Fővárosi Nyomda, 1959 
Disznótor (regény) Szépirodalmi, 1960 
Álarcosbál (regény) Móra, 1961 
Születésnap (regény) Móra, 1962 
Pilátus (regény) Magvető, 1963 
A Danaida (regény) Szépirodalmi, 1964 
Hullámok kergetése (útijegyzetek) Szépirodalmi, 1965 
Tündér Lala (meseregény) Móra, 1965 
Eleven képét a világnak (drámák) Magvető, 1966 
Fanni hagyományai (dráma) Pozsony Diliza, 1966 
Alvók futása (elbeszélések) Szépirodalmi, 1967 
Mózes egy, huszonkettő (regény) Magvető, 1967 
Zeusz küszöbén (útijegyzetek) Szépirodalmi, 1968 
Katalin utca (regény) Szépirodalmi, 1969 
Abigél (regény) Móra, 1970 
Ókút (regény) Magvető, 1970 
A szemlélők (regény) Magvető, 1973 
Az órák és a farkasok (drámák) Magvető, 1975 
Szilfán halat (összes versek) Magvető-Szépirodalmi, 1975 
Régimódi történet (regény) Szépirodalmi, 1977 
Kívül a körön (esszék, kritikák) Szépirodalmi, 1980 
Erőnk szerint (drámák) Magvető, 1980 
Megmaradt Szobotkának (emlékezések) Magvető, 1983 
Béla király (dráma-trilógia) Magvető, 1984 
Az ajtó (regény) Magvető, 1987 
Az öregség villogó csúcsain (műfordítások) Magvető–Szépirodalmi, 1987 
Záróvizsga (esszék, tanulmányok) Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1987 
A pillanat /Creusais/ (regény) Magvető, 1990 
A félistenek szomorúsága (esszék) Szépirodalmi, 1992 
A lepke logikája (tanulmányok) Argumentum, 1996 
Szüret (drámák) Trikolor–Intermix Kiadó, 1996 
A csekei monológ (monodráma) Európa, 1999 
Mézescsók Cerberusnak (novellák) Osiris, 1999 
Merszi, Möszjő (publicisztikai írások) Európa, 2000
Für Elise, 2002 (regény)
Békekötés (hangjátékok, 2006)

 >> Virtuális kiállítás
Szabó Magda digitalizált könyvei

2017. augusztus 24., csütörtök
Bertelan