Ha vasúton érkezik a látogató Debrecenbe, a Nagyállomás fogadja. Debrecen vasúti fővonalának hosszú története van. 1837-ben bizonyos Szitányi Móric, Debrecen polgára engedélyt kér vasúti részvénytársaság alapítására. Elképzelései szerint a vagonokat ló vontatta volna. Ebből persze semmi nem lett. A Pest-Debrecen vasút bizonyosan a merész ötletek körét gazdagította a reformkorban, ha még Deák Ferenc, a nagy magyar államférfi is kételkedett megvalósításában. „Én azt hiszem – mondta 1839-ben- hogy a Debrecen-Pest közötti vonalra nézve alig van valaki a rendek között, aki velem együtt álomnak ne tartaná, hogy itt valaha létezhessen. Pedig akkor már megtört a jég: egy bécsi bankár megszerezte a Pest és Vác közötti vasútvonal építési jogát. Az első magyar vonat 1848-ban meg is tette a 36 kilométeres útját.
Debrecen életével több, mint 4 és fél évszázadon át összefonódott a reformáció, így az „ország iskolájának” nevezett Református Kollégium kiemelkedő szerepet kapott.
A Kollégium működését 1538-tól számítják. Szellemi alapjait azok a professzorok rakták le, akik a Németalföld, Németország, Anglia egyetemein tanultak. Kollégium önkormányzat révén működött. A „coetus” – a diáktársadalom – feje a „szenior” volt, aki irányította és ellenőrizte az ifjúság életét. A rektor-professzor a tanulmányokat vezette. Az Ó-Kollégium épülete 1564-ben leégett, de bizonyára hamarosan újjáépítették, mert nemsokára ismét oktattak benne. A diákok életét 1657-től iskolai törvények szabályozták. Hajnali 3-kor keltek, s este 9-kor feküdtek le, a közbeeső időt tanulással, főzéssel, télen fűtéssel töltötték.
A Hatvan utca onnan kapta a nevét, hogy a XV. században, amikor megnyitották, mindkét oldalán harminc-harminc telket mértek ki új házak építésére. Az 1. számú egyházi bérház elnevezése - Püspöki Palota - úgy születhetett, hogy egykor itt állt Méliusz püpöki rezidenciája. 1749-ben Hatvani István, 1801. és 1831. között Sárvári Pál, 1830-31-ben Kerekes Ferenc professzor lakása is e telken volt. Az eklektikus-neobarokk stílusú épületet 1911-13-ban emelték Bálint Zoltán és Jámbor Lajos budapesti építészek tervei alapján. A szobrászi díszítőmunkákat Tóth András készítette. A ház lakói voltak többek közt Ady Lajos - Ady Endre testvére -, Jánosi Zoltán lelkész, író, politikus, a Berinkey-kormány belügyi államtitkára; Juhász Géza irodalomtörténész, Csokonai-kutató, Szabó István történész, Dienes János Munkácsy-díjas festő, tanár; Szabó Elek - Szabó Magda írónő édesapja, polgármesteri titkár.