Debreceni séta 1.
.jpg)
Ha vasúton érkezik a látogató Debrecenbe, a Nagyállomás fogadja. Debrecen vasúti fővonalának hosszú története van. 1837-ben bizonyos Szitányi Móric, Debrecen polgára engedélyt kér vasúti részvénytársaság alapítására. Elképzelései szerint a vagonokat ló vontatta volna. Ebből persze semmi nem lett. A Pest-Debrecen vasút bizonyosan a merész ötletek körét gazdagította a reformkorban, ha még Deák Ferenc, a nagy magyar államférfi is kételkedett megvalósításában. „Én azt hiszem – mondta 1839-ben- hogy a Debrecen-Pest közötti vonalra nézve alig van valaki a rendek között, aki velem együtt álomnak ne tartaná, hogy itt valaha létezhessen. Pedig akkor már megtört a jég: egy bécsi bankár megszerezte a Pest és Vác közötti vasútvonal építési jogát. Az első magyar vonat 1848-ban meg is tette a 36 kilométeres útját.
Debreceni séta 2.
Debrecen életével több, mint 4 és fél évszázadon át összefonódott a reformáció, így az „ország iskolájának” nevezett Református Kollégium kiemelkedő szerepet kapott. 
A Kollégium működését 1538-tól számítják. Szellemi alapjait azok a professzorok rakták le, akik a Németalföld, Németország, Anglia egyetemein tanultak. Kollégium önkormányzat révén működött. A „coetus” – a diáktársadalom – feje a „szenior” volt, aki irányította és ellenőrizte az ifjúság életét. A rektor-professzor a tanulmányokat vezette. Az Ó-Kollégium épülete 1564-ben leégett, de bizonyára hamarosan újjáépítették, mert nemsokára ismét oktattak benne. A diákok életét 1657-től iskolai törvények szabályozták. Hajnali 3-kor keltek, s este 9-kor feküdtek le, a közbeeső időt tanulással, főzéssel, télen fűtéssel töltötték.
Debreceni séta 3.
A Hatvan utca onnan kapta a nevét, hogy a XV. században, amikor megnyitották, mindkét oldalán harminc-harminc telket mértek ki új házak építésére. Az 1. számú egyházi bérház elnevezése - Püspöki Palota - úgy születhetett, hogy egykor itt állt Méliusz püpöki rezidenciája. 1749-ben Hatvani István, 1801. és 1831. között Sárvári Pál, 1830-31-ben Kerekes Ferenc professzor lakása is e telken volt. Az eklektikus-neobarokk stílusú épületet 1911-13-ban emelték Bálint Zoltán és Jámbor Lajos budapesti építészek tervei alapján. A szobrászi díszítőmunkákat Tóth András készítette. A ház lakói voltak többek közt Ady Lajos - Ady Endre testvére -, Jánosi Zoltán lelkész, író, politikus, a Berinkey-kormány belügyi államtitkára; Juhász Géza irodalomtörténész, Csokonai-kutató, Szabó István történész, Dienes János Munkácsy-díjas festő, tanár; Szabó Elek - Szabó Magda írónő édesapja, polgármesteri titkár.
Látnivalók
A Nagytemplom
A város szívében, a Kossuth téren látható a legjellegzetesebb magyarországi klasszicista építmény, a Nagytemplom, mely helyén már a 14. században is templom állt. A ma fennálló épületet a Péchy Mihály terveit felhasználó Thaler József kamarai építész tervei alapján építették 1805-től 1823-ig.
Debreceni állatkert és vidámpark
A debreceni Nagyerdő varázslatos fái közé megálmodott kert már több mint fél évszázada várja látogatóit. A Nagyerdei Kulturpark 2008-ban ünnepelte alapításának 50. évfordulóját.
A Debreceni Egyetem Botanikus kertje
Több mint 190 éves múltra tekint vissza Debrecenben a füvészkert. A jelenlegi kert elődje a Déri Múzeum helyén - korabeli nevén Pap taván – létesített kert volt, melynek területét 1807-ben jelölte ki Debrecen város akkori tanácsa.
Kitekintő
Erdőspuszta
A Bánki Füvészkert a látogatóknak nem csupán botanikai, dendrológiai és tájképi élményeket kínál, hanem a bemutatóház kiállításai révén a táj népének életmódjával, gazdálkodási emlékeivel, botanikai, rovartani, madártani ritkaságaival és régészeti leleteivel is megismerkedhetnek.
Bihari sík
Kócsagok, gémek, halásznak a nád között, az út mentén kecskéket őriz a pásztor, a hodályban keverék malacok hevernek, távolabb egy sovány ló álldogál. Errefelé természetes élőhely a legelők jó minőségének visszaállítására elárasztott terület.
