Debrecen.hu

Debrecen város története

Debrecen környéke már az ókorban is lakott hely volt. Az időszámítás utáni nyolcadik évszázad végéig vándorló életmódot folytató magyar nép Közép-Európába érkezéséig (a honfoglalásig) sok-sok nép (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok) lakta, uralta e tájat. A mai Debrecen pereme gyakran volt nagy birodalmak, népek közötti határvidék.

Részletek

Látnivalók

Debrecen a napba öltözött város, s amellett, hogy története több mint négy és fél évszázadon át összefonódott a reformációval, számos olyan emléket őríz magában, melyek történelmi jelentőségéről árulkodnak. Épületek sokasága üzen a múltból a jelen emberének. A városba látogató számára az is szembetűnő lehet, milyen tökéletesen megfér együtt a régmúlt és a jelen, s közben már körvonalazódik a jövő képe. Városnéző sétánk alkalmával itt megismerheti a cívisvárost a vasútállomástól indulva egészen az egyedülálló Nagyerdőig.
Tovább

Testvérvárosok

Debrecen szoros kapcsolatot ápol a világ több nagyvárosával. Az együttműködés alapja a tapasztalatcsere a kulturális, az intézményi, a civil és esetlegesen a gazdasági szféra területén. A testvérvárosi kapcsolatrendszer szoros partnerségi viszonyonyra épül. Ebben a rovatban részletes információkat kaphat a testvérvárosokról. Tovább

Debrecen építészete

Debrecen mai építészeti arculata jellemzően XIX-XX. századi. A belváros karakterét alapvetően a későeklektikus, szórványként a szecessziós és klasszicista építőstílus határozza meg. A város építészettörténetét a pusztulás és az újjáépülés egyre gyorsabb ütemű váltakozása jellemzi: tűzvészek és háborúk pusztításainak esett áldozatul, majd a hetvenes években a panel diktatúrája torzította építészeti arculatát. Csupán a településszerkezete maradt érintetlen az idők folyamán, így a belváros még őrzi a középkori város utca- és térrendszerét.
Tovább

Kiemelt rendezvények	Szálláshelyek, panziók
Havi programok	Wellnes, sport
Muzeumok, galériák	Színházak
Köztéri szobrok	Önkormányzat
Cívil szervezetek	Sajtóanyagok
Adottságok	Befektetési lehetőségek

Debrecen jelképei

A város címere

Debrecen címerállata – a begörbített első lábával zászlót tartó bárány – már Debrecen első címerében is fellelhető.

Részletek

Egyházi élet

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a ma Magyarországon magát reformátusnak valló több mint másfél millió ember egyharmada az Észak-Alföldön él. E terület teljes egészében a Tiszántúli Református Egyházkerülethez tartozik, melynek központja Debrecenben működik.A „Kálvinista Róma” néven is emlegetett városban az egyházi kultúra ezért elsősorban a református egyház hagyományaira épül, ugyanakkor jelentős – mintegy 20-25 % - a katolikusok aránya is. Emellett görög katolikus felekezet, baptista gyülekezet, zsidó hitközség, unitárius egyház és evangélikus gyülekezet is van a cívisvárosban. Tovább

Debreceni ki kicsoda

Itt olvashat azokról a neves alkotókról, kutatókról, pedagógusokról, értelmiségiekeről, akik életútjuk során valamilyen formában kötődtek a cívisvároshoz, s munkásságuk azóta is fennmaradt az utókorra. A Ki kicsoda rovat lexikonszerű alapossággal mutat be közel 400 olyan debreceni hírességet, akikre a város polgárai ma is méltán lehetnek büszkék.
Tovább

Debrecen díszpolgárai

A Debrecen Város Díszpolgára cím adományozásával a közgyűlés kifejezésre juttatja nagyrabecsülését azok iránt, akik egész életükben a város és lakossága érdekében munkálkodtak, illetõleg elismeri azok életművét, akik maradandót alkottak, hozzájárulva ezzel a város szellemi és anyagi gyarapodásához, városunk nemzetközi hírnevének erősítéséhez. Itt megtekintheti 1835-ig visszamenőleg, hogy kiknek adományoztak ezidáig Debrecen Város Díszpolgára kitüntető címet.