
Debrecen környéke már az ókorban is lakott hely volt. Az időszámítás utáni nyolcadik évszázad végéig vándorló életmódot folytató magyar nép Közép-Európába érkezéséig (a honfoglalásig) sok-sok nép (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok) lakta, uralta e tájat. A mai Debrecen pereme gyakran volt nagy birodalmak, népek közötti határvidék.
Részletek
Debrecen a napba öltözött város, s amellett, hogy története több mint négy és fél évszázadon át összefonódott a reformációval, számos olyan emléket őríz magában, melyek történelmi jelentőségéről árulkodnak. Épületek sokasága üzen a múltból a jelen emberének. Városnéző sétánk alkalmával itt megismerheti a cívisvárost a vasútállomástól indulva egészen az egyedülálló Nagyerdőig.
Debrecen szoros kapcsolatot ápol a világ több nagyvárosával. Az együttműködés alapja a tapasztalatcsere a kulturális, az intézményi, a civil és esetlegesen a gazdasági szféra területén. A testvérvárosi kapcsolatrendszer szoros partnerségi viszonyonyra épül. Ebben a rovatban részletes információkat kaphat a testvérvárosokról. Tovább
Debrecen mai építészeti arculata jellemzően XIX-XX. századi. A belváros karakterét alapvetően a későeklektikus, szórványként a szecessziós és klasszicista építőstílus határozza meg. A város építészettörténetét a pusztulás és az újjáépülés egyre gyorsabb ütemű váltakozása jellemzi: tűzvészek és háborúk pusztításainak esett áldozatul, majd a hetvenes években a panel diktatúrája torzította építészeti arculatát. Csupán a településszerkezete maradt érintetlen az idők folyamán, így a belváros még őrzi a középkori város utca- és térrendszerét.