Debrecen.hu

Nyelvválasztás Bitte wählen Sie eine Sprache Please select a language magyar Deutsch english

Római katolikus plébániák története

TEMPLOMBELSŐ

A főkapun belépve, a két vaskos dór oszlop által tartott orgonakarzat alá jutunk. A 37 méter hosszú és 25 méter széles főhajót a szentély koronázza meg, két oldalt pedig 3-3 alacsonyabb kápolna kíséri. Felettük félköríves ablakok világítják meg a templom belső terét.
A templom, felépítése után először 1872-ben – Huzly Károly plébános idejében – újult meg belül. Utána a teljes belső felújításra 1936–38-ban került sor Lindenberger János plébános munkásságával. Ezeket a munkákat Wälder Gyula műegyetemi tanár vezetésével végezték. Ekkor készítette el a főoltárt és szószéket a budapesti Obarbauer cég oly nagy formaismerettel, hogy megtévesztően barokk korinak látszanak. Az új főoltáron elhelyezték a régi főoltárképet, mely Szent Annát ábrázolja a gyermek Máriával. Ezt a képet 1834-ben Rahl Karl Heirich (1812–1865) bécsi festő készítette, és 1937-ben Rovátkay Lajos festőművész restaurálta.
Az 1936–38-as belső felújításkor Ungváry Sándor és tanítványa Takács János festőművészek készítették a templom boltozati és oldalfali freskóit. Az öt boltozati freskó témái: Szent László, Szent István, Szent Imre, Árpádházi Szent Erzsébet, Árpádházi Szent Margit. Az oldalfalak freskóin a váradi egyházmegye jeles személyiségei láthatók: 1. Zrednai Vitéz János váradi püspök, 2. A pálos szerzetes Utyessenovich Fráter György, 3. Parényi Ferenc váradi püspök, 4. Pázmány Péter, 5. Benkovich Ágost váradi püspök, 6. Szlopnay Elek piarista házfőnök és káplánja Halápi Konstantin, 7. Gr. Csáky Imre bíboros, templomépítő, 8. Patachich Ádám váradi püspök.
Nagyon értékes a templom stukkódíszítése, amelyet Wälder professzor rajzai alapján az öreg Höna bácsi budapesti stukkószobrász remekelt hangyaszorgalommal.
A főhajót kétoldalt 3-3 alacsonyabb kápolna kíséri. A szentélytől balra az első kápolnában található a Jézus Szíve oltár, mely eredetileg Szentháromság oltár volt, és még Csáky bíboros állíttatta 1732 előtt. Az Ungváry Sándor által festett Jézus Szíve kép az 1936–38. évi felújítás során került ide.
A következő kápolna ad helyet a Szent József oltárnak. Az oltárkép jobb oldalán Keresztelő Szent János szobra, balra pedig az Evangelista Szent János szobra áll. Ez az oltár eredetileg Nepomuki Szent János oltár volt, mely 1748 körül már állt. A Szent József oltárkép az 1936-38-as felújításkor került ide, a Nepomuki Szent János képet pedig a sekrestyében helyezték el. Bal oldalon az utolsó kápolnában Kis Szent Teréz oltárt találunk. Az oltárkép bal oldalán Szent Rókus, jobbra Szent Sebestyén szobra áll. Az oltárkép alatti részt Szent Rozália sziklabarlangja tölti ki.
A templom jobb oldalán a szentély felől az első kápolnában az Immaculata oltár 1753-ban készült. A festmény alkotója ismeretlen. A következő kápolnában Kalazanci Szent József oltára látható. Az oltárképen – mely 1750-ben készült, ismeretlen művész alkotása – a piarista rend védőszentje fiatalokat tanít. A harmadik a Szent Család kápolna, nagyméretű 19. századi festménye az Egyiptomba való menekülést ábrázolja. Itt található még Páduai Szent Antal szobra és a keresztelőkút. A Fájdalmas kápolnában látható a Pieta.
A templom új liturgikus térkialakítása 1973-ban készült, Révész István plébános idején.
A templombelső 1995-ben új padlóburkolatot és padlófűtést kapott. 1996-ban készült az új szembenéző oltár és a püspöki stallum.

ORGONA

Az első orgona 1816-ban épült Molnár József plébános (1807–1824) idejében. Ezt a l6 regiszteres orgonát Gróh Ferenc plébános 1913-ban Riegel Ottó orgonagyárossal 22 regiszteresre építtette át. 1993-ban új orgona épült. A 3 manuálos, 41 regiszteres hangszert Orosz Lőrinc plébános munkásságával Hollai Keresztély és Trajtler Gábor tervei alapján az Aquincum Orgonaépítő Vállalat építette. 1993. december 12-én Bosák Nándor megyéspüspök áldotta meg.
A székesegyház alatt tágas kripta van, ahová a templom felépülése után azonnal elkezdtek temetkezni. Itt van eltemetve a templomépítő gr. Csáky Imre bíboros (+1732), Sipos József (+1837), Kricsfalusy Ferenc (+1836) és Wolafka Nándor (+1906) plébánosok. A kriptát Orosz Lőrinc plébános felújíttatta (1998-2000 között), és megnyitotta urnás temetések számára, az altemplom különálló részében pedig kialakította a Szent Imre közösségi termet.




DEBRECEN, SZENT CSALÁD

(Plébániaközpont)

A debreceni városközpontot övező kertségek közöl az egyik legrégebbi a város délnyugati részén fekvő Tócóskert. Egy 1560-ból való feljegyzés így említi: Hortus prope fluvium Thotzo. Kertség jellege az 1980-as években megszűnt, amikor a Tócó csatorna mentén egy 6300 lakásból álló lakótelep épült, ahol kb. 40 ezer lakos él. 1930-tól a Szoboszlói úti iskolakápolnában volt a szentmise, majd 1991-tól a lakótelep egyik házának földszintjén kialakított Szent Család kápolnában. 1996–98. között épült fel az egyházközségi épület együttes: templom és plébánia. A munkálatokat Fodor András provikárius irányította, tervező: Kőszeghy Attila mérnök, kivitelező: Nagy József építési vállalkozó. Az építkezés költségeit a Debrecen–nyíregyházi Egyházmegye biztosította, külföldi segélyek felhasználásával. A Szent Család tiszteletére épült templomot 1998. augusztus 15-én Bosák Nándor megyéspüspök szentelt fel, ekkor alapította a Szent Család plébániát is.

DEBRECEN, SZENT ISTVÁN-PLÉBÁNIA
(Plébániaközpont)

Debrecen gyors fedődésével párhuzamosan már az 1920-as években felmerült az igény a külső kerületek lelkipásztori ellátására. 1936. december 29-én a vasúti részvénytársaság telket adományozott a katolikus egyháznak, hogy a város keleti részén fekvő Nyilastelepen templom épüljön. Kiss László káplán a templom terveit Jost Ferenc debreceni mérnökkel elkészíttette. A templom alapkövét 1938. április 3-án elhelyezték, majd a kész templomot - a közben beszerzett 3 haranggal együtt – 1938. okt. 16-án, Lindenberger János prépost-plébános Szent István tiszteletére felszentelte. A pasztorációs munkát 1942-től a ferences szerzetesek végezték 1950-ig, a szerzetes rendek feloszlatásáig. Ettől kezdve a plébániát egyházmegyés papok vezetik. A templom utoljára 1988-ban volt renoválva. Az új liturgikus tér kialakítása 1980-ban történt, Virág János plébános idején. Az 1940-ben létesült plébánia épületet Farkas András plébános 1988-ban belsőleg, 1998-ba külsőleg tatarozta. A templom hátsó falát Márton Lajos neves festőművész festménye díszíti. Az orgonát a bajorországi M. Weise Plattling cég készítette 1952-ben, a németországi Mamming St. Elisabeth róm. kat. temploma számára, ahonnan ajándékozás folytán került ebbe a debreceni templomba. Felállítását és felújítását Ferencz József egri orgonaépítő mester végezte 1997-ben. A hangszer kétmanuálos, 19 regiszteres.

DEBRECEN, SZENT LÁSZLÓ-DOMONKOSPLÉBÁNIA
(Plébániaközpont)

Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint a váradi püspökség területén a legnagyobb plébániák a debreceni Szent András és Szent László egyház. A domonkosok kolostora a 13. században a mai Református Kollégium helyén állt 1326-ig, amikor távoztak a városból és csak 1942-ben tértek vissza. Ekkor a mai Füredi úton megvásároltak egy házat, s azt Szent László tiszteletére berendezték kápolnának és plébániaháznak. 1942. október 11-től önálló plébánia. A domonkos szerzetesek a lelkipásztorkodáson kívül ellátták az egyetemi lelkészi feladatokat is. 1946-ban telket vásároltak, és hozzákezdtek egy templom és kolostor építéséhez (ennek alapjai ma is megvannak a Bem tér 21. sz. alatt), ami abbamaradt, mert 1950 ben a kommunista államhatalom megtiltotta a szerzetesek működése. A plébánia vezetését az egyházmegye vette át. Az 1980-as évekre felépült a modern emeletes épületekből álló Vénkerti lakótelep. Az eddigi kápolna korszerűtlenné vált, s Regős Gyula plébános – Kálmán Ernő mérnök tervei alapján, Zsuga Miklós építész kivitelezésében –felépítette a mai templomot, amit 1983. június 28-án Udvardy József szeged–csanádi megyéspüspök szentelt fel Szent László tiszteletére. Az eddigi kápolna hittanterem és plébániai iroda lett. 1989-ben Marosi János plébános új plébánia és közösségi ház építését kezdte el, amit az 1990-ben visszatelepült domonkosok fejeztek be, átalakítva rendházzá. A templomon 2000-ben tetőt cseréltek, 2001-ben új szigetelést kapott.
A plébánia látja el a római katolikus egyetemi lelkészi szolgálatot.

DEBRECEN, WOLAFKA-TELEP
(Misézőhely. Ellátja: Debrecen, Szent István)

A város délkeleti részén fekvő lakókerület névadója Wolafka Nándor választott püspök, a Szent Anna-templom plébánosa (1852–1906; plébános 1892–1906), aki a város katolikus vallási életének fejlődésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. A róla nevezett utcában –Wolafka utca 1. szám – alatt 1948-ban Szent Antal tiszteletére egy lakóházban misézőhelyet alakítottak ki, amit Mándoki Ernő piarista 1956-ban kápolnává épített át, amit már ekkor közösen használt a katolikus és református egyház. A kápolnát 1970-ben és 2002-ben renoválták.

2014. október 21., kedd
Orsolya


Menetrend


Fórum bejelentkezés