Nyelvválasztás Bitte wählen Sie eine Sprache Please select a language magyar Deutsch english

Debrecen története az ókortól a XVI. századig

Debrecen környéke már az ókorban is lakott hely volt. Az időszámításunk szerinti nyolcadik évszázad végéig vándorló életmódot folytató magyar nép Közép-Európába érkezéséig (a honfoglalásig) sok-sok nép (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok) lakta, uralta e tájat. A mai Debrecen pereme gyakran volt nagy birodalmak, népek közötti határvidék. A város északi részén lévő Nagyerdőben és a keleti erdős pusztákon megtalált Ördögárok is nagy határvédelmi rendszer része volt. (A védővonalat képező mély és széles árok – amelyen az átjutást az oldalába és mélyébe beásott kihegyezett rönkfák akadályozták – egy kis rekonstruált része ma is látható a városból keletre, a Vámospércs felé vezetõ út déli oldalán, a „Zsuzsi” erdei kisvasút csereerdői megállójánál.) A négy égtájat összekötő utak találkozásánál több falu összeolvadásából létrejött Debrecen településtörténete a honfoglalás utáni évszázadokban alig ismert.

Részletek


Debrecen története 1693-tól a XIX. század végéig

1693-ban – sok-sok szolgálat, adomány elismeréseképpen – Magyarország szabad királyi városai közé emelte Debrecent I. Lipót. A kiváltság törvénybe iktatásáról szóló, 1715. évi 108. törvénycikk egyik passzusa nyomán, két és fél évszázad kényszerű távollét után visszatért a „kálvinista Rómába” a római katolikus egyház. A város által adományozott templomtelken a piarista szerzetesek vállalták a missziót és hamarosan felépült templomuk is, a mai Szent Anna-székesegyház.

Részletek


Debrecen története a XX. században

Az első világháború, az azt követő forrongások, a román megszállás, majd a világháborút lezáró békediktátummal kialakított országhatárok között Debrecen – történelmében nem először – az ország szélére sodródott. A megváltozott körülmények között a gazdasági válság, az eladósodásból való kilábalás egyik kiútját a külkapcsolatok, a turizmus fejlesztésében látták és találták meg a város vezetői. Ennek keretében került sor a húszas-harmincas évek során a Nagyerdő parkerdejének nagyszabású rendezésére, fejlesztésére, benne az oktatást, gyógyítást, gyógyulást, pihenést, sportolást, kegyeletet szolgáló létesítmények megvalósításával (egyetemek, klinikák, fedett uszoda, Magyarország első stadionja, az erdei köztemető). Jó kezdeményezésnek bizonyult a városi tulajdonú óriáslegelő, a Hortobágy mint turisztikai látványosság bekapcsolása a nemzetközi turizmusba. Ekkor fejezték be – többek között – az egyetem építését is.

Részletek


Debrecen jelképei

A város címere

Debrecen címerállata – a begörbített első lábával zászlót tartó bárány – már Debrecen első címerében is fellelhető.

Részletek

A város zászlaja

Debrecen város zászlaja 2:3 oldalarányú, vízszintes téglalap alakú, három 1/4-2/4-1/4 arányú, kék-sárga-kék színű vízszintes sávból áll.

Részletek

A város pecsétje

A város pecsétje a címer hiteles, kicsinyített rajzolata, körben a „Debrecen Megyei Jogú Város" felirattal.

Részletek

Debrecen vezetői

Debrecen főbírái

A XV. század elejétől a cívisvárost főbírák irányították. A hosszú névsor híresebb, jelentősebb tagjairól részletes leírást is találhat.

Részletek

Polgármesterek, tanácselnökök

Az 1776-tól napjainkig terjedő listában a várost vezető polgármesterek, illetve tanácselnökök között lehet böngészni.

Részletek

2017. július 22., szombat
Magdolna